Ha elalszom.

TURIKARI68•  2022. október 8. 09:25  •  olvasva: 71


 

 

Eltemetem én a bánatom örökre,

El én, hogy többé ne lássa meg senki.

De ha köddé válok e rögökre borulva,

Sírva fogok hazamenni.

 

 

Még el nem ment, én nem is gondoltam,

Teremtőm merengőn a halálra.

Csak reád, és a sártóból, ha visszajön,

Édesapám magára.

 

 

Ha elaszom én is, e csend öltöztessen fel,

Ha fél befogni a számat.

Ahogy mellkasom telefolyik, földel,

Tán csak a szó lesz, ami onnan fölkel  

Suttog, mint az szél és a betű feltámad.

 

Oroszi/ 2022/10/08. A Somló alatt.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

TURIKARI682022. október 15. 19:21

Köszönöm kedves barátom

Vihar2022. október 15. 07:45

Gratulálok az alkotáshoz!

"Ahogy mellkasom telefolyik, földel,
Tán csak a szó lesz, ami onnan fölkel  
Suttog, mint az szél és a betű feltámad."