Gyakran.

TURIKARI68•  2021. április 4. 15:10  •  olvasva: 38


 

Hajnalban kinevetett,

Aki az alkonyba ágyatvetett

Hogy oly erősnek látszom.

De az álmaimban olykor reám csillan

S könnyeden e fénnyel játszom.

 

Gyakran imádkozom hozzá

Akkor, emberi alakot ölt az isten, s láthatom.

Megvizsgálva szívem, volt e benne szerelem,

S e szerelemben mennyi még a fájdalom.

 

Csak az ember alázhat porig!

Honnét a betűk csalnak elő, s fel- feltámaszt a bánat.

Nekem ugrik, ha megtudja, kivagyok

Akár egy ostoba állat.

 

Csak te ígértél nekem csendet

Mély megnyugvást, mi a valóságtól elválaszt.

De hogy miért akart előbb pokolra vinni

Arra sosem kaptam meg a választ.

 

 

 

 

Jönnöm kellet meghalni?

S születni szüntelen.

Nem izzadtam soha, mint a kövek

Csak égtem hol bűnösen, hol bűntelen.

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom