Ez a hely.

 

Ha ezek a kövek beszélni tudnának,

Melyeket az eke nagy hegykén kiforgat.

Ha egykor volt is oly értelem a koponyában ki értette,

Akkor még tán mosolygott, most üresen úgy tűnik, inkább csak vicsorgat.

 

Akkor sem maradtam volna örökké, ha tehetném,

Mert elromlott e hely.

Hol bár cimbora, s jó barát a pap,

De lelkipásztornak inkább korhely.

 

Döglégy lett a jó szándék,

Füledbe duruzsol, majd beköp odafent, s petét rak a lelkedbe.

S te nem gondolkodsz, csak vágysz,

Egyre inkább csak a testedre.

 

És pedig nekem ó hogy hiányzott belőle!

Egy tiszta érzés, egy őszinte gondolat.

Mi mögött nincsen hátsó szándék,

Nem szül sötét dolgokat.

 

Csak van, s értem! Pedig nem kértem,

Akár a gravitációt, hogy két lábon tartson meg e kavics,

De a világ mára már azt hiszi.

Bárkiből lehet itt isten,

S mikor ránéz az idő majd, ő nem lesz csak egy  graffiti.

Gic 2021/08/29.