Elvágyódtam.

TURIKARI68•  2020. december 19. 20:50  •  olvasva: 59

Elvágyódtam.

 

Elvágyódtam hazulról egy nap,

S e világot a pokolba kívántam.

Ítéljen meg az, aki igaz, aki tisztább, mint én,

Aki hibátlan.

 

Lóg a fejem,

Mint az érett kalásznak.

Többféle nyavalya is gyötör már titokban,

S ha erre járna a halál, magával ragadna biztosan.

 

Az égen bárányfelhők úsznak,

Mint a papír fecnik melyekre verset írtam már.

E hatalmas tó tükre az élet,

S elsuhan velem, ahogy telesírtam a nyár.

 

Pokolra viszi a lelkem minden, ami emberi,

Talán már megrontott az első lélegzet, s a többi csak egyre mostohább.

Magamba roskadok, mint egy vörös törpe,

Azt hittem sokszor bizony nincs tovább.

 

De az érzés, amely tollat adott a kezembe, 

Tán nem enged elvesznem örökre.

Tudja, hogy itt voltam, s vagyok,

És rálehel ismét e rögökre.

2016/ 06/ 17/ 19:32

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom