Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eltévedtek az álmok.
TURIKARI68• 2025. március 9. 13:13 • olvasva: 26
Egy kópia pereg át lelki szemeim ellőt,
De hisz még tegnap délelőtt
Itt főzted az ebédet.
S ez az utópia,
A tejút illatú emlődig vezet temérdek.
Az van most is, mint rég,
Hozzád menekül egóm,
A káros szenvedélyek elől.
Mert e gnóm világ,
Félek, egyszer még megöl.
Tudod anya, velem úgy eltévedtek az álmok,
Mindjárt pont lesz, és semmi ékezet s e valóságba tőle félek,
Hogy valami szörnyű helyre érkezett végleg.
A haza értetlen, s álnok,
Hol az isten is, csak egy képregényhős lett.
Jő az alkony s érzem, e vacak fájdalomban,
Már számtalan a mutáció,
Te lány! Hol márc folyó vérem egyszer csak elapad.
Tán ott vársz, egy stációban,
Hol káptalan az úr, és talán te magad.
Oroszi/ 2025/03/09.
TURIKARI682025. március 9. 14:49
Köszönöm kedves Veronika
Kurill2025. március 9. 14:38
És Ő érez és hall téged, de hisz tudod... gyönyörű sorok születtek meg benned. Szívből gratulálok! Szeretettel, Veronika
TURIKARI682025. március 9. 14:08
Köszönöm kedves Ágnes
S.MikoAgnes2025. március 9. 14:04
Már a cím nagyon kifejez téged drága Kari!
"Tudod anya, velem úgy eltévedtek az álmok,
Mindjárt pont lesz, és semmi ékezet s e valóságba tőle félek,
Hogy valami szörnyű helyre érkezett végleg."
Kihez fordulhatna kételyeiben az ember , ha nem az Édesanyjához, még a túlvilágra is.......
Elismerésem ma is szeretettel:
💖🥰
Ági