Eljátszottam a gondolattal.

TURIKARI68•  2021. február 3. 16:22  •  olvasva: 69


 

Eljátszottam egyszer,

A gondolattal.

A magos éggel,

S a szilárd boltozattal.

 

Hogy mért pont itt sírtam fel,

Miért nem valahol máshol.

Valahol messze a tűz,

Ez emésztő szerelmes vágytól.

 

Tán a teremtőnk is valahol,

Így szenved magátul.

S önmagába roskad folyton,

Még a világegyetem, egyre csak tágul.

 

Kívül keressük a fényt,

Ami amúgy is belülről fakadva, bújván.

De találkozunk mi majd úgy is, valahol félúton,

A megvilágosodás útján.

 

Majd megbánja tán ott,

Hogy intelligensé tette az anyagot.

Mert belém harapna ő is biztosan,

De az élet nem hagy belőlem egy egészséges falatot.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2021. február 4. 18:28

jó játék ez is, gratula

Mersinho2021. február 3. 18:17

:(

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom