Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy darbig még.
TURIKARI68• 2025. április 20. 10:59 • olvasva: 35
Imigyen téged kerestelek, hittem a madárdalban,
Hogy ott csicseregsz bennem magamban,
Nekem az ágak hegyén.
Pedig láttad nyavalyás nyomorom, ökölnyi gyomrom hogy dobogott,
Miközben lehöl a mosolyod valahol, hol te voltál a fontos, soha nem én.
.
A bakfis lányok, mint olyanok…
Suta járásában temérdek.
Amit még a buta szívemmel,
Máig nem értek.
.
Borostyán szemükben keresni, mit kivetít a délibáb,
Egykori hologram önmagam.
Amiért nem bírtál szeretni,
Mint én téged untalan.
.
Felforgattam utánad, mindent mi káros,
Házunk megett az erdőn kújtorgok a lombok között, mint a szellő, s tűvé teszem a leveleket.
De elnyelt a város, így váltál köddé,
És soha többé nem leltelek.
Oroszi/ 2025/ 04/ 20.
S.MikoAgnes2025. április 20. 20:39
@S.MikoAgnes: Örök hálám, drága Kari, a húsvéti ajándék 100.-ért!!!!
🌷🥰🐰🪻
TURIKARI682025. április 20. 19:51
Köszönöm Mikibá nektek is boldog 🐰
Mikijozsa2025. április 20. 19:32
gyönyören megírtad, örülök hogy olvashattam, s kívánok boldog húsvétot
TURIKARI682025. április 20. 15:33
Köszönöm 😄
okeanus2025. április 20. 15:29
imigyen nagy és jó és szép lett ez a vers is....
TURIKARI682025. április 20. 12:11
Köszönöm kedves Ágnes,
Kellemes 🐰
S.MikoAgnes2025. április 20. 12:05
Édes, bús -borongós szerelmes keresés.....
"Felforgattam utánad, mindent mi káros,
Házunk megett az erdőn kújtorgok a lombok között, mint a szellő, s tűvé teszem a leveleket.
De elnyelt a város, így váltál köddé,
És soha többé nem leltelek."
Szépre írtad drága Kari:💖
Ünnepi örömöm lehetne a 100 . emlékezetes szív Tőled a főoldali utolsó versemnél....ha időd megengedné....