Dolni kounice

TURIKARI68•  2020. december 14. 13:32  •  olvasva: 69

Dolni kounice.

 

Kora tavasz volt,

S még alig fütyölt itt a madár.

De lehetnék most Cseh,

Vagy tisztán Magyar is akár.

 

Úgy érzem megrekedtek az évszázadok,

Mikor a stációkhoz látogatok.

Csend ült idefent és magány,

De mintha, már jártam volna én itt egykor talán!

 

Olyan e táj, mint Natali,

Az ember a dombról mindjárt a völgybe vágyik.

Mindenütt ott volt ő, s csintalan szava,

S akkor e bűbájból egyszer csak, előbújt a Nyiklava.

 

A víz fodrán megcsillant az én napsugaram,

Pavla volt a vadkacsa, ki átsuhant a híd alatt,

S mire mindenre fény derül!

Már az út sem porzik utánam, s e gondolat is,

Mint egy toll, a folyó tükrén elmerül.

 

Turi Károly/ 2015/ 03/ 12/ 20:18.

(Dolni  kounice) Tribuosany Csehország.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Zsanna2020. december 15. 09:05

Szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom