Az ifjúsághoz.

TURIKARI68•  2021. március 5. 17:45  •  olvasva: 151


 

Vén vagyok, mint az országút,

Fiatalos, mint az idő tavasszal.

Szerelmes abba, aki rám kacsint,

S szóba állok a madarakkal.

 

Gyatrán fogom a tollat ráadásul,

Kivel a nyelvtan farizeus, az idő meredek.

Morzsa vagyok a húsvéti asztalon,

Kit elvisznek azonnal a verebek.

 

Nektár a méheknek,

Fagylalt a szájak szélén, melyet a nyár, a kéjsóvár ottfelejtett.

Fura bolond az ifjúságnak, kiből a francia,

Lassan kiöli az anyanyelvet.

 

Nyomot hagyok itt-ott,

Mert az időm fogytán hamar.

De ha elég mélyre ás majd egykor valaha,

A nemzeti öntudat neki kikapar.

 

2018/ 04/ 02/ 10:00

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!