Az élet.

TURIKARI68•  2020. június 5. 19:27  •  olvasva: 81


Az élet.



Az élet egy könnyűvérü 

Ledér nőcske. 

Ki gonosz pók e téridőben   

Ahogy ugrottam néki időben midig mint a szöcske.


Belepte retinámat,

Mint a pollen por.

Nem szeretett, de keresett,

Sem most, sem akkor.


Mint ponty szájában az ivadékok,

Lombikban fejlődőtt benne gyermekem.

Néha megrázott ha hazajött 

Hogy ne aludjon be bennem a szerelem.


Felriadva kerestem a cumit,

Mit agyamnak az alvás   rángatott.

Álmodni akartam még róla,

De ő felült egy másik lóra, és elvágtatott.

  


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom