Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ártatlan dolgaink.
TURIKARI68 2021. április 8. 16:20 olvasva: 107
Ártatlan dolognak indultam,
Ön felett játéknak valójába.
Ki szeretetre vágyott volna olykor,
De belecsöppent e valóságba.
Aljas volt és számító,
S de tán, nem ilyennek álmodták.
A huszadikszázad őkelme! Kit fogva tart egy beteg elme!
S azt hogy emberek vagyunk, néha csak ránk fogták.
Hiszünk a felszínen,
Ez önmagunk meséje.
Kapaszkodnánk valahová,
De a hazugság visszahúz a mélybe.
Ott lebontják róluk a csomagolást,
Kibontva, mint valami ajándékot.
De annyi gonoszság mellett tán,
Felismerik a jó szándékot.
2019/ 09/ 12/ 19:17