Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Arra vágytam.
TURIKARI68 2020. november 12. 17:51 olvasva: 151
Arra vágytam mindig hogy tisztán ragyogjak,
Mint sötét égboltban a csillagok sora.
Mutatni a haza utat örökkön örökké,
S nem égni ki soha.
Mert kötettem az élettel ezt frigyet itt,
Kergetve a boldogságot, akár a hit,
Hol kövéren hol soványan.
Ha nem hiszitek, kérdezzétek a virágokat akik olykor- olykor még, az oltáron szimatolnak utánam.
S mikor mindenem odavész majd,
Csak a suta betűk árulkodnak felőlem.
Eltűnök mint a patakok a föld gyomrában,
Akár a vad nyoma az erdőben.
De ott lenni mégis,
Mint száradó pocsolyában a zivatar.
Mint a kincs ha nem keresik,
Ha az eke egyszer kitakar.
Gic november .12.
Mikijozsa2020. november 12. 18:22
sok szép Van benne gratulálok
Törölt tag2020. november 12. 18:20
Törölt hozzászólás.