Álmomban egyszer.

TURIKARI68•  2021. február 25. 15:03  •  olvasva: 57


 

Álmomban egyszer verset írtam,

S ahogy ott sírtam zokogtam meghitten.

Valahol a sorokban hogy hogysem,

Felém jött az isten.

 

Csupán egy kapavágás lehettem volna csak,

Egy hitvány tőke, mibe nem láttad igazán magadat.

Hisz még hangsúlytalan súly voltam a mondatokban,

Egy mellőzhető vessző, egy gyom valahol a rag alatt.

 

A helyett odagördülhettem gyöngybetűimmel szemedből,

E farizeus világ elé könnyeden, kivel az életnek velem halott ügye lett.

Hogy keresztre vigyen e golgotán,

Hol a költészet megszületett.

 

2021/  a költészet napjára.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom