Álmomban egyszer.

 

Álmomban egyszer verset írtam,

S ahogy ott sírtam zokogtam meghitten.

Valahol a sorokban hogy hogysem,

Felém jött az isten.

 

Csupán egy kapavágás lehettem volna csak,

Egy hitvány tőke, mibe nem láttad igazán magadat.

Hisz még hangsúlytalan súly voltam a mondatokban,

Egy mellőzhető vessző, egy gyom valahol a rag alatt.

 

A helyett odagördülhettem gyöngybetűimmel szemedből,

E farizeus világ elé könnyeden, kivel az életnek velem halott ügye lett.

Hogy keresztre vigyen e golgotán,

Hol a költészet megszületett.

 

2021/  a költészet napjára.