Álmok.

Álmok.

Mindenki fut az álmai után,

Van hogy azok egymás kergetik.

S e tombolán nyert életünk együtt züllenek! De a kalapból húzott ceklin

Az volt az üzenet, nem egymást keresik. 

Az enyém egy oltár, mely mögött,

Ott lapul az univerzum kútja.

Többször meghalok még te egyszer élsz! Nem félsz, csak játszol velem,

S én néha eléd szaladok ez anomáliából  mint egy csahos kutya. 

Lelkem szövetei már bomlanak,

De még így is sok ahhoz mi szintelen.

Komédiást kreál belőlem a dráma,

Hol a kalap alatt bohóc volt az isten hirtelen.