Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Álmaim
TURIKARI68 2020. június 23. 07:29 olvasva: 165
Álmaim.
Előbújt a retinámbol a könny,
Olykor mint egy olvasón a gyöngyszem.
Mert a valóságban egy démon volt eddig,
De álmaiban női alakot öltött már az isten.
Ahogy ölébe vett éjjel,
Simogatta törékeny lelkem.
Úgy alázott játszott, akkor S ott,
Napközben is velem.
Csak rejtőzhettem,
A fény hozó napsugár mögött így egyszerűen.
S lettem könnye az alkonynak, nap nap után,
Táskák fáradt szemeiben.
Majd jövök pottyanok ha nem látják,
Őrizve e titkot amíg tudom.
Várva a percet mikor végleg elszökhet tüdömből a levegő,
Mint lufiból a hélium.