Ahol rólad álmodom.

 

 

A hely ahol egykor krumpli termett,

Ásott nekünk vermet és én itt rólad álmodom.

E földbe volt, van, verejték, s könny,

S írtam itt verset melyből, holtan is csordogál a fájdalom.

/

Hol behunyt szemekkel,

Néha még ma is elkapom a kezed.

Valaha egy egész szív vágyott itt élni

De mára már nem találsz belőle csak felet.

/

Idejárok haza rég fájni

Nekem nem megy még az elengedés…

Mert mintha még te tényleg volnál.

És e csend belül,

Otthon beszédesebb most minden szónál.

/

Ide vagyok, nőve lelkileg úgy hiszem,

S voltam szerelmes a nőbe, ki elhagyott mára.

Ha tükörbe nézek, őrizem anyám drága arcát…

És itt van az én csahos kutyám is elásva.

/

E pillanatban vagyok én önfeledt,

Felnőve gyermeteg.

Ím, ott volt az udvar s a kert…

S mert a kisház megett a mesés rengeteg.

/

Hol ágak hegyén madár vagyok, nézd csak…

Ki rólad dalol, szeret téged.

S te ott, alól valahol annyira szép vagy…

E hang, ha innen tovább mennél mindig utánad téved.

 

Oroszi / 2026/ 02/14.