A tervezőm.

TURIKARI68•  2020. december 25. 14:30  •  olvasva: 133

A tervezőm.

 

A tervezőm maga is szétszórt,

Nem tudja, hogy mit akar.

Az álmaiban már létezem,

De gondolatban, hol ki, hol meg betakar.

 

Mint egy gyermek, ki játszik a tengerparton,

Már megformázott lelkével.

S hogy ne mossanak el a hullámok,

Felvértezett az alkotás terhével.

 

Csillagok lebegtek,

Felettem a térben.

A teremtés örök, de a szívem hogy megdobbant,

A vénáim tocsogtak a vérben.

 

Küldetésem egy merénylet,

A halál ellen, mondta ő.

Én leszek az áldozat,

S benne ott lesz velem, mint teremtő.

 

Néha megbotlok ez rögös úton

Odafent meg van írva.

De megmosdom a líra medrében,

S kacagva megyek a sírba.

Turi Károly / 2018/ 04/ 28/ 18:00

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!