A szellem.

TURIKARI68•  2021. április 21. 19:06  •  olvasva: 114


 

 

Néha feltűnik az udvaron,

Mint felhőkből szűrt fátyol napsütés,

Testét a gondolat még idehozza e házba.

S ki is néz a folyosón a tükörből,

Ha róla álmodva, mozog, fut a kutya lába.

 

Mint valami szellemet,

Meg megidéz az udvar, a kert.

S anyám hangján szólal a madaraknak kiakasztott otthonka,

Még nem engednek el, azért mert…

 

Azokkal az üres percekkel kujtorgok anya

Ami feloldozhatna rég, de nem fogja fel!

Hogy én próbáltam leírni az óta is,

Azt, amit a szavak még nem mondtak el.

 

Amire nem maradt idő,

Hogy ez világ kapjon rólad egy képet.

Amibe benne lenne minden is,

Valahogy, ahogy senki nem tette, valami szépet.

 

2021/04/21.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!