A rét közepén.

 

Itt vagyok a rét közepén,

S látok mindent.

A gyógynövények között,

Hol az evolúció csak egy étrend.

 

Láttam a nagybetűs életet,

Mely ellobbant, minta szalmaszál.

A drága testet mely szerelmes,

S mégis vissza hazaszáll.

 

S láttalak téged,

S ne is tagadd!

Ahogy pilláid mozgásakor,

Szemeidbe akkor, gyűlölet s vér tapadt.

 

Én kérdeztem tőled, akkor s ott,

Hogy igazat szólt e Jeremiás?

Hogy haza csensz e akkor, ha végleg bekattanok,

Ha nem lesz mellettem senki más.

 

Mert voltam már zsidó, s cigány, kiket mindig meg találva éppen ütni lehet,

Belőlük, épen egészségesen távozó lehelet.

S most légy rabbim, vagy oly sukár!

Hogy hazaviszel e pillanatban, mint fotoszintézist a napsugár.