A pillanatképek műhelyéből.

TURIKARI68•  2020. augusztus 27. 20:25  •  olvasva: 105


A pillanatképek műhelyéböl. 


Penge élen táncol a boldogság,

A bútorlap, mint egy álom kép ragyog.

Mint a szellem a  tükör másik oldalán!

Melyre ha ránézel, én ott sem vagyok talán.


A szék melyet alkotott,

Látszólag üresen állt odabent.

Éjjelente nagyokat pattogott,

Mintha felkelt volna róla a  lusta csend.


Éhes vagyok! S gyakran kérdezem,

Engem szeretsz-e, vagy még őt azóta.

Ha éreznéd hogy csuklik a szívem ha rád nézek, mikor odaér veled az aorta.


Hiányzol! Bár ott vagy mindíg,

De néha fényévekre onnant!

Közben emésztenek az emlékek,

Ahogy merdnek reáma régi fényképek,

Reám aki csak úgy oda pottyant.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom