A nagy folyó.

TURIKARI68•  2021. március 8. 16:17  •  olvasva: 44


 

Úszom egy nagy folyóba,

Minek vége tán a zuhatag.

Ha eléri az alját, ingatag tutajom,

Ki tudja, hogy nekem ott vajon mi akad.

 

Rongyosra álmodtam a vágyaim,

Az csillagos ég felettem, csak vásott lepedő.

A sors forgatókönyvszerűen sompolyog velem a mélybe,

Hol az anyaföldem méhe meddő temető.

 

Ölébe vesz a felejtés,

S nem tudják majd, hogy léteztem azok, akik maradnak.

Vitatkozom a csenddel odaát,

De nem tekint csak falatnak.

 

Alkalmi partner volt a létezés,

Kinek a dolga csak annyi volt csupán.

Hogy élve hagyjon fuldoklás közben,

Ez élet nagy folyamán.

 

2018/ 04/ 07/ 08:30.

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom