Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A lírai vérem.
TURIKARI68• 2021. január 1. 12:03 • olvasva: 150
A lírai vérem.
Játszanak velem a gondolatok,
Markukban az életem ringó idővonal.
Alig látszom már, mint fonal a pók potrohán,
Így élek e bolygón, egyedül mostohán.
Gádoros udvarok rejtenek, gémeskutak bújtatnak,
Tudván e szomjas nyáj mily hőn kutat.
S nem lehetek csak egy korty víz,
De ha felnyitom a szemét, tán jóllakik velem a nemzeti öntudat.
Lírai vérem adom!
Szent kelyhedbe Magyar hon.
S aki nem jön érted harcba,
Koccintson ellened, de fanyaron.
Szomja legyen örök,
S bölcsője ne adja hozzá nyelvét.
Boldogasszony anyánk ki ringatta,
Kegyelemből érette, ne hullajtsa könnyét.
Beszéljen virágnyelven,
De lélekben ne találkozzon Magyarral.
Az istene is legyen démon,
Vagy inkább egy arkangyal.
2018/ 05 / 21/ 19:30 Turi Károly