A képlet.

 

Csak szeretni kellene egymást,

Ilyen egyszerű a képlet.

Az anyag nem lesz bűnös csak az elme,

Mi számítón eléri majd a véget.

 

S engem kikkel a kor akkor, s most is bent forral a levesbe,

Itt jó szándékot az ész érv, keresve se talál.
E konfigurált lélekkel eljátszhatod a jót, még várod a hajót,

De lehetsz világok pusztítója is, akár a halál.

 

A betűkkel bizony,

Reám róttad e terhet.

S életem kedvét a bánattal,

Csakhamar kimerted.

 

Mert a kimondott szónak ereje van,

De micsoda!

És az én mondataim még itt kujtorognak egy darabig,
Mint halott költőóriások még le nem írt sikolya.

 

Viseljétek hát gondját,

Mindennek mi bennünk szeretett.

A reménynek is,

Ki miután feladtuk, tán bennetek keresett.

 

Gic/ 2022/02/11.