Hobó és ami mögötte van

Az elmúlt évek során jó párszor tapasztaltam azt, hogy nem sokan vannak teljesen tisztában a hobó jelentéssel. Akkor miért használják? Jó kérdés.



Igaz. Sokáig én sem voltam tisztában ezzel. De egyre jobban érdekelt ez a téma. Nade akkor le Írok pár gondolatot mit is jelent a hobó:
A hobó (angolul: hobo) kifejezés az Egyesült Államokbeli vándormunkást jelenti. A kifejezés olyan embert jelöl, akinek nincs stabil szállása, az országot járja és alkalmi munkákból él. A hobók általában gyalog vagy tehervonaton potyázva utazták át az országot. A hobót az különbözteti meg a csavargótól, hogy a hobó hajlandó dolgozni, s ezért is utazik!

Egy pár érdekesség:

A hobó szó eredete vitatott: Egyesek a "Hoe Boy" kifejezésből származtatják: a hoe angolul kapát jelent, melyet a mezőgazdaságból megélő hobó magával hordott. A kapa nyeléhez kötötték a batyujukat, amiben az összes vagyonuk volt. Mások különböző köszönési formák összevont formáiból származtatják: "Ho, boy!", vagy a "Ho, beau!" -ból, mely egy gyakori köszönési forma volt vasutasoknál. Mivel a hobók általában vasúton utaztak, sok elmélet itt keresi a szó eredetét.

Hobó szimbólumok: Az út során ezek az emberek jeleket hagytak maguk után, hogy figyelmeztessék a következő arra járókat. Pontosan mikor és hogyan tudták megfejteni a különböző jeleket. Nem tudom. Talán mikor találkoztak, akkor mutagatták és tanították egymásnak e különböző jeleket. A másik érdekesség, hogy ehez hasonló jeleket találni Európában is. Nem hobó szimbólumként hanem tolvaj szimbólumként (Talán ennyire nem kedvelték a hobókat vagy tényleg tolvajok használták? Nem tudom).

James Eads How (1874-1930) és a hobó főiskola: James Eads How gazdag és tanult ember volt. Először a Meadville Teológiai Iskolába. Unitárius iskolába a Pennsylvániai meadville-ben is járt ahol különcként ismerték, mert juttatásainak nagy részét a szegényeknek adományozta, és a minimumból élt. Ez nagyrészt a vallási meggyőződésének volt köszönhető. Majd Harvard egyetemre, Columbia egyetem vagelos orvosi és sebészek főiskolájára (nem fejezte be) és az Oxfordi egyetemre ment. De már gyermekként is az egyszerű életet szerette volna a szolgák nélkül (amit a családja könnyen megengedett magának). Végül. Körülbelül 25 éves korától kezdve körbe utazta, és kemény munkát végzett a megélhetésért. Bozontos szakállt és durva taposó ruhát viselt. Azt mondták, hogy még a hétköznapi hobósok is jól öltözöttnek tűntek How-hoz képest. Erkölcsileg kötelességének érezte, hogy vagyonát jó hasznára fordítsa – egészen odáig ment, hogy kijelentette: "Vagyonom nem kerestem meg, nem az enyém"–, és a hajléktalanokat választotta a lakosságnak, akinek a pénzét és az életét a szervezésnek és a pártfogásnak szentelte. How munkájának központi eleme az agyszüleménye, a International Brotherhood Welfare Association (IBWA), a hobósok egyfajta szakszervezete, amelynek székhelye Cincinnati-ban van. Az IBWA-n keresztül How szponzorált különféle hobó érdekképviseleti tevékenységeket, beleértve a "hobó főiskolákat", az újságírást és a kongresszusokat. A média gyakran nevetségessé tette How-t és sok sikertelen projektjét, "Millionaire Hobo" -nak vagy "Millionaire Tramp" -nak nevezve, de úgy tűnt, hogy ez nem tántorította el.
A hobó főiskolák, amelyek több városban indultak, elsősorban szállást és étkezést kínáltak, de ahogy a neve is mutatja, oktatást és találkozóhelyet is biztosítottak. Az oktatást bizonyos éjszakákra ütemezték, és a társadalomtudomány, az iparjog, a nyilvános beszéd, az álláskeresés és minden más alapvető leckét tartalmazott, ami érthető és hasznos lehet a hobósok számára. Az előadásokat szónokok és akadémikusok tartották. Mélyen, gyakran beszéltek olyan szociálpolitikai témákról, mint a 8 órás munkanap, a nyugdíjak és a munkanélküliség. Az ezt követő megbeszélések köztudottan nagyon élénkek voltak. Közösségi találkozóhelyként is szolgáltak, ahol a hajléktalan munkások kifejezhették magukat. A hobó főiskolát főleg télen tartották, amikor kevesebb munkahely és több hobó volt a városokban.
A "főiskolák" sikere változatos volt. A chicagói ág volt a legnagyobb és egy évig vitatkozott a Chicagói egyetem hallgatóival. A hobó főiskola általában bérelt épület volt a város hobó területén. Lenne takaró az alváshoz, mosdó és konyha, ahol a hobósok főzték kedvenc mulligan stew-jét (mulligan pörkölt). Az épületek gyakran meghibásodtak és How-nak sok időt kellett töltenie a körbejárással és az újraindítással. How az IBWA kívül másik fő munkája a Hobó News magazin volt. A Hobó News körülbelül 1915-től legalább 1929-ig jelent meg. Ma a modern utcai papírmozgalom (street paper) elődjének tekintik. Nels Anderson kortárs szociológus szerint How szinte teljes ellenőrzést gyakorolt az IBWA és a Hobo News felett, legalábbis az elején. Ennek nem az volt az oka, hogy hatalomra törekedett – erős demokratikus eszméi voltak, és az egyes "főiskoláknak" és más projekteknek nagy irányítási szuverenitást adott –, hanem inkább a pénze miatt, amelyre gyakran volt szükség új ötletekhez vagy pénzügyi problémák fedezéséhez. Gyakran fizettek az étkezésekért a hobó kongresszusokon és más találkozókon. A kevésbé optimista kritikusok szerint a fánkok és más ingyenes ételek nélkül a hobósok kevés érdeklődést mutatnának How szervezetei iránt. Azonban How soha nem adott készpénzt azoknak, akik megpróbálták kérni tőle. Az I. Világháború kirobbanása, az 1917-es kémkedési törvény és a Industrial Workers of the World (IWW), a kevésbé radikális IBWA és a Hobo News elleni kormányzati támadások is vizsgálat alá kerültek. Az IBWA gyakran rámutatott, hogy különbözik az IWW-től, bár némileg támogatja a másik szervezetet. Mivel az IWW egyre inkább megtört, sok tagja csatlakozott az IBWA-hoz, ami radikalizálódáshoz és frakciókonfliktusokhoz vezetett. How volt a mérsékelt oldalon, inkább az IBWA-t részesítette előnyben, hogy az oktatásra és az olyan közvetlenebb politikai kérdésekre összpontosítson, mint a vagrancy eltörlése, a közvetlen cselekvés és szabotázs helyett.

Gondolatok:
De nem csak ezért foglalkoztat ez a téma annyira. Ahogy egyre jobban bele mélyedtem a témába rájöttem, hogy a sok hobó közt voltak írók, zenészek, festők, orvosok (bizony dokik. Akik a városokat járva árulták készítményeiket és segítettek embereken vagy átverték őket). De ne rohanjunk ennyire előre! Sokat keresgéltem a google-n kb a fele írásban mind csak a 20. Század elejétől és a 19. Század végétől említik. Nos én ebben kételkedem. Mielőtt bárki bármit gondolna ezzel az állításommal, gondolatommal ellentékként hadd, hogy tisztázzak pár dolgot ezzel kapcsolatban! A hobó mit szó mivel valakit megbélyegeznek (másképp nem tudom megfogalmazni. Elnézést kérek ezért), nem tudjuk mikor bukkant fel elsőként a szájjárásban. Legalább is én nem találtam semmi pontos infót ezzel kapcsolatban. Bár lehet azért, mert nem tudok angolul és ezért nem találtam semmit ezzel kapcsolatban, hogy mikor jelent meg a hobó szó bármilyen médiában vagy szájjárásban akkoriban. Dehogy miért gondolom azt, hogy már a 19. Század közepén vagy korábban is már elmentek otthonról az emberek? Avagy miért álltak hobónak? Voltam olyan szerencsés, hogy jó pár régi könyvet találtam és olvastam kórház olyan kis eldugott helységeiben hol nem hittem volna, bukkantak fel magyar nyelvű és természetesen szlovák könyvek (Mivel elég gyakran voltam fekvő beteg anno). Meg apám és dédapám néhány könyvei is tesznek homályos említést hobókról. Még pedig olyan értelemben javarész hogy rabszolgákról, gyilkosokról, tolvajokról, szerencsétlenekről, nagy álmodozókról szólt akik útra keltek egy jobb élet reményében. És ilyen esetek már a 19. század elején is voltak. Csak meg kell találni a megfelelő könyveket. A neten is találni. Igaz. De csak részben pontos vagy igaz, mert ugye neten azt írhat az ember amit akar (Én ezt gondolom). Múlt században meg az írok, akik hobónak álltak azt írtak amit tapasztaltak. Számomra mint hobó a leghitelesebb írók kiket ismerek és nagyon szeretek a következők: Jack London (országút), Jack Kerouac (úton) és Allen Ginsberg költő. Ezt mit se bizonyítsa jobban mint az általuk nagyon színes és gazdag tartalmakkal teli filozófia szerű műveik, amin csak elgondolkodni, kalandozni lehet (nekünk főleg) az e világba. De itt már a 20. Századról kell beszélni mivel ezek az írók akkor éltek. Ahogy itt nem szabad megfelejtkezni a zenészekről sem: John Lee Hooker, Bob Dylan, Woody Guthrie, Robert Johnson, Skip James, Seasick Steve és vannak magyarok is! Dinnyés József ( igaz. Ő inkább autóval járta az országot) Hobó Földes László (hogy kinek mennyire hobó Földes László azt mindenki döntse el saját maga). Vajon miért is keltek útra ezek az emberek? Szerintem mindegy melyikkel kezdem. Amerika vagy Európa. Az apró részletekben rejlik a lényeg, ami ugyan az! A 20. században nagyobb és több lehetőség volt a nagyvárosokban mint a kisvárosokban. Munka (bár volt jó pár kivétel akik kényszer vitte a hobók útjára. Pld Lead belly gyilkosság gyanuja miatt és párszor volt börtönben is), több élelmiszer és ha ezek meg voltak. Jöhetett a pikánsabb, bohém élet pillanatok amik okoznak élvezetett majd jön egy kis zuhanás amit vagy túl élsz vagy nem. Öröm és bánat, erő és gyengeség, szerencsés és szerencsétlen ki ahogy döntött az adott helyzetben. Közben kell gondolni szeretteikre és haza küldeni a megkeresett lóvét is. Majd Amerikában ezzel kapcsolatban kicsit változott a helyzet. Főleg a 60-as évektől már inkább kaland vágyból indultak útnak (you gotta move!). Így felfedezték az elfelejtett 66-os utat és ismét népszerű lett (inkább ismert. Bizonyos embereknek anno). Ennek köszönhetően is világ szerte köztudottá vált és inkább már turisták járdogálnak arra fele. Amúgy tudtad, hogy Woody Allen is járt a 66-os úton? Európában is így volt valamennyire (már akinek volt tényleg erre bátorsága) az akkori rendszerben. Sok interjús vagy zenés dokumentumfilmet néztem a 60-as, 70-es és 80-as évekből és nem egy alkalommal szóba eset a hobó és a csavargás féle sztorik. És kiderült, hogy ezek alapján a románok, a csehek és a szlovákok bátrabban keltek útra. Vajon miért? Az akkori szigorú rendszer az oka? Nem csodálkoznék rajta, mert elég sok ember eltűnt akkoriban (Nem mint ha Amerika biztonságosabb lett volna. Főleg a 80-as években).

Egy pár apró saját tapasztalat:
20-as éveim elejét tapostam amikor elmentem koncertre kocsival egy ismerőssel. Akiről csak utólag derült ki, hogy ott fog muzsikálni régi-új zenekarával. Amikor a koncert helyszínre értünk avagy a színpadhoz, valahogy egyből éreztem nagyon feszült a hangulat. Ezért inkább elmentem sörért. A koncert után láttam a haver elviharzott a kijárat felé és utólag ki is derült, hogy összeveszett a többiekkel és engem ott hagyott. Képtelen voltam Légről haza gyalogolni. Ekkor tapasztaltam meg milyen egyedül este haza menni a csillagok alatt az útszélén. Bármennyire meglepő. Élveztem. Nem ez volt az első sem az utolsó. Majd pár hét után egyet gondoltam és elgyalogoltam a legközelebbi faluba és onnéd haza. Ezt jó pár évig csináltam és Így jó pár km-ert legyalogoltam csallóközben (kb 45 km gyalogoltam a-ból b-be és vissza). Pár alkalommal Így mentem koncertre is, hogy spóroljak a pénzen, hogy több maradjon sörre. Egy ilyen alkalommal ismertem meg az Atyát (Nem tudom miért. Így mutatkozott be nekem). Akiről kiderült, hogy amennyi koncert van felvidéken ő ott van mindig mindenhol. Sohasem láttam vonaton vagy buszon, még kocsival sem! Csak gyalog. A bősi motoros találkozóra együtt gyalogoltunk. Ahogy bacsfára is pokolgép koncertre. Volt időszak amikor minden második hétvégén jártam Budapestre vonattal muzsikálni, jammelni a 2010-es évek elején. Egy ilyen alkalommal ismertem meg Cigány Elvist (így mutatkozott be) akinél volt egy öreg kopott-törött gitár és Johnny Cash, Elvis Presley dalokat meg Bill Haley dalokat játszott. Először Pozsonyi vasútállomáson találkoztam vele ahol muzsikált majd érdekes módon (vagy szándékosan?) pont arra vonatra szállt, mint én. Párkányban kiszálltam és mentem is egy klubba ahol várt akkor egy zenekar, hogy próbáljunk a koncert előtt. Eljött a koncert ideje és Cigány Elvis ott volt! A buli jó volt annak ellenére, hogy időként Elvis túl kiabálta az énekest és hangoskodott. Egyébként jó fejnek tűnt. Kora reggel mentem is az állomásra, hogy eljutsak a Budapesti koncertre. Utána, mivel elég rövid volt ez a koncert igy sikerült elérnem az utolsó Pozsonyba tartó vonatott, felszálltam és ki volt ott? Elvis! Hát igy együtt utaztunk, muzsikáltunk meg borozgattunk, sztorizgattunk. Pozsonyba érve már tudtam, hogy feleslegesen jöttem az utolsó vonattal mivel az utolsó busz régen elment. Hát az állomáson maradtunk amíg lehetett és utána csak csavarogtunk. Avagy neki vágtunk Somorja irányába, mivel hogy Elvis rovinkán lakott. Nem nagyon siettünk, mert hát hova is kellene? Mire beértünk rovinkára jött is a busz, amire felszálltam és haza mentem. Életem legnagyobb kalandja azonban 2008-ban volt a 30 éves Hobo Blues Band koncert. Életemben először voltam Budapesten akkor. Most így vissza gondolva nincs fantáziám hogyan találtam oda és egyéb helyekre okosteló nélkül. Hát igen. Modern világ elpuhít minket. A lényeg az, hogy akkor már kora délután értem a városba, tátott szájjal ámultam a várost, annyira csodás volt az egész. Akkor gyűjtöttem be életem legfontosabb kincseket, mint zene rajongó szempontból. CD-ket és könyveket vásároltam amennyi csak bele fért a táskámba blues zenével kapcsolatban. Az est fénypontja maga a 30 éves HBB volt. Végül csak éjjel jöttem rá, hogy elhagytam a vonatjegyem és nincs pénzem. Fogalmam sincs hogyan vagy miért. De elindultam gyalog a vasút mellett. Amikor rájöttem másnap valamikor délelőtt, hogy tatabánya környékén vagyok. Kimentem az autó útra, hogy találjak buszállomást. Folytattam az utam stoppolva. Egy nagy teherkocsi állt meg, ami Pozsonyba ment ( kétszeres szerencse ért engem akkor. Hihetetlen számomra is. De így volt!). Pozsonyban, az óváros olyan részén állt meg amit egyáltalán nem ismertem. Nem is idegeskedtem nagyon, mert itt már ismertem a buszokat így könnyen haza találtam már.

Azóta eltelt jó pár év. Sok minden változott is.
Most lassan 33 éves leszek (Jesszus!). Tanulok, próbálok fejlődni zeneileg és most a szóló projectemmel utazgatok. Igen. Amennyire lehet, kényelmesen, kicsit megtartva a hobós utazgatást (vonaton vagy buszon utazgatok fesztiválokra nyáron és közben jót csavargok ahogy-ahol tudok meg utcán zenélek).

Itt hagyok pár rövid dokufilmet és dalokat:

Rövid dokufilmek:
https://youtu.be/LWHh9W5IeBo?si=2K5m7m9YDywnAPz9
https://youtu.be/mf9MdM4zZOQ?si=ZZOZEmN_LqEdB7-T
https://youtu.be/2-MLV_RJ6KQ?si=VryMfx7KCiWIwAl_
https://youtu.be/YVobfMUTnbg?si=g549Ro7jWPfWexMo

Dalok:
https://youtu.be/5PwGhRgzxgQ
https://youtu.be/bVyDxwAkxfk
https://youtu.be/BtZ6DoeimP4
https://youtu.be/MMFj8uDubsE
https://youtu.be/NN_xvE79iXE
https://youtu.be/a33sB3ck28A
https://youtu.be/0y9px28_DHM
https://youtu.be/Yd60nI4sa9A
https://youtu.be/WyQtr5a1gmk
https://youtu.be/lMg0DP8HlUw