Furcsa hely és érzések

Napkelte.

Halk szél súg. Teljesen üres táj hol egy-két madár és macska, vagy mi van ott?

 

(Sztori folytatáshoz egy kis zene ajánló: Bobos & Frozen Dozen: When the demons cry)

 

Furcsa zuhanás érzetből hírtelen felkeltem, bármennyire is dörzsöltem szemeim minden homályos, foltos volt. Felálltam a padról és fordultam jobbra majd balra rázva fejem és szememet dörzsöltem, végül a padra hullottam kapkodva a levegőt. Csak zakatolt az szívem, agyam, mint egy gyorsvonat.

Az oldalamat markolom egyre erősebben, már szinte fáj! De csak markolom amennyire csak tudom. Egy nagy léglezetet vettem és kifújtam számon orromon be. Miközben az eget néztem. Lefoglalt.

Amikor úgy éreztem minden a helyén van, újra kinyitottam szemem és ez úton kiderült hogy teljesen máshol vagyok, mint legutóbb. Elindultam egy mellékúton ahol egy rövid időn belül megjelent egy autó mellettem és a söfőr lehúzott ablaknál megkérdezte: Elvihetem?

Valakik figyelnek! Volt ilyen érzésem és megfordultam hogy megnézzem. Nem volt ott senki. Beszálltam a kocsiba, az meg elindult.

 

Valaki esetleg tud adni tanácsot, hogy kell esetleg tesztelni milyen idegennel vagyok egy autóban?