Szonettek, adott rímekre...

smoke86•  2020. február 4. 23:40

Megnemírt napok...

Van, hogy gondolatot gátolnak falak, 

érzelmek hevernek lenn a padlón, 

sarokban ott az életem, a naplóm, 

emlékezést túlélő írott szavak. 


Kezemben a toll, most semmi harag, 

csak gubbasztok mellette hanyatlón, 

kopogtatva egy láthatatlan ajtón, 

eszembe jutnak régi ihletnyarak. 


Ó a csodás termelő évek - elmúlt, 

maradt az élet, színház és dráma, 

és egy pohár bor, mi félig kiborult. 


Maradjon józan ész, maradjon máma, 

elmém úgyis vallatásra szorult - 

ablakon át tekintek szivárványra.


smoke86•  2020. február 3. 13:57

Véglátomás

Az Úr szeretete félek lezúdult,e

mberekről, kik rombolnak esztelen,

nem látják a bolygónk hogy lepusztult,

ígérve a szebbet, mi reménytelen.


Mond, a halott föld születik e újjá,

ha rothad már az időkilométer?

Csak a naivak hiszik és fújják,

hogy az emberiség, sosem ég el.


Hisszük, hogy véd a természet korona,

és nem pusztít el semmilyen buzgár,

mutasson bármit is a hozammérő.


Ám odavész léleknek mámora,

mert a tudatlanság mindent rongál,

és Krisztus már nem lesz a megmentő.

smoke86•  2020. január 8. 18:09

Lélekszonett - Álomszerelem

Hol az én lelkem régi, igaz álma? 

Mit befalazott hajdan bús márvány,

mert naívan, bízva mindnek kitárván

remélt, szebbik párját megtalálja


és imádhatja. "Lett volna ő bálvány,

kiért tesz, legyen bármi nagy vágya,

ha kell, akkor saját szívét kivájja

bizonyítékul. Még most is kívánnám,


óvnám és égbe emelném szerelmem,

legyen bármily rögös sorskeménység

az ára. Megteszem, legyen akármi


az, csak pihenhessek majd szívedben,

hol boldogság honol." Álmok, reménység.

Félek Lelkem, nem fogom megtalálni...


2020.01.08.

smoke86•  2020. január 8. 17:43

Belső béke

Vagyok én olyan, akár a vércse,

gyakran helyben lebegő és szabad,

ki nem tesz rosszat, nem ont ki vért se, 

hiába címzed neki gyilkos szavad. 


Nem állok be a sorba csakazértse,

bízva tovaszárnyalok, hátha akad

egy hely vagy valaki, ki megértse

a magamfajta tébolyultakat. 


Körülöttem mindenség; Adzsna nézz szét

kérlek, tán valahol fontos a részvét

létemnek, mi közeleg a vég felé,


de még mindig kivenné saját részét

és osztaná szét annak egészét,

jóból, rosszból, mert az mindenkié.


2020.01.06.

smoke86•  2020. január 8. 17:40

Szégyen, de hasznos

Igaz embert már nehezen találok,

értük már vágyakozni sem merek - 

Ó ti hamisak, álarcot vettetek

magatokra - csak kétségekbe állok. 


Íme, minden ajtót magamra zárok, 

azok kulcsait szívemből elvetek,

oly mélyre, hová utat nem lelek.

- Veletek én sorra ekképp járok!


Lelkemmel a romlás elől futok,

menekülök - Lehet, gyáva vagyok, 

de akkor sem leszek Belzebub foglya, 


hol örökké lenne nyár - de megfagyok

a gondolatba és reszketve kacagok

magamba - Sorsom nem lesz így dalolva!


2020.01.06. 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom