Homokszemek blogja

Azt gondolod, gyenge vagy, s az élet ilyen,

a változásokhoz benned erő nincsen.

Belenyugszol, ezt már így kell elfogadni,

és a vágyaidat muszáj elfojtani.

De ha ebben hiszel, meglásd ez történik,

nincs sikere annak, aki belenyugszik.

Akkor nem érted azután, hogy másnak

miért sikerül, ő miért tűnik bátornak.

S mérgesen azt mondod majd, könnyű neki,

talán mert neki nem volt mit veszteni.

S ülsz tovább a langyos, jóleső semmiben,

mert ez biztos, s az élet fölötted ellibben.

Merj élni, ragadd meg a pillanatot,

tedd félre magadban az indulatot.

Az álmaid valóra válnak, ha akarod,

s a földről felállsz, magad összekapod.

Tévedtél, hibáztál, hiszen ember vagy,

beláttad, felálltál, kisírtad magad.

Az élet megy tovább, veled vagy nélküled,

s akkor is, ha magadat újra megleled.

Szuchánszki Aranka: Temesd el

Be tudod-e zárni a múlt ajtaját

tudod-e követni az élet parancsát

mert a múltadat le kell zárni egyszer

a jelenben élni, ez a legjobb módszer.

A múlton siránkozni bárki tud, hidd el,

de ami elmúlt, visszahozni nem kell.

Szép életed soha többé nem lehet,

ha a múltat ügyesen el nem temeted.

Ki életed része volt, de már nincs veled,

annak oka volt, később azt is megérted.

2022. 05. 01.

Szuchánszki Aranka: Az élet szép

Nem tudom hány éve, elég régóta már

valamelyik ízületem minden nap fáj.

Én mégis tele vagyok hálával, boldog vagyok,

mert az élet szép és csodásak a napok.

Minden napos mókuskerék, pénzkeresés,

fojtott lelkesedés, örök útkeresés.

És én örülök, ettől is boldog vagyok,

hiszen az élet szép, szerintem nem túlzok.

Tudod a mókuskerék az is az élet,

meg a fájdalom is, amin túl kell lépned.

Nem ez kell, hogy kitöltse az életed,

hanem az elfogadás, hála, szeretet.

Tedd félre az aggódást a múlton, jövőn,

csak lépkedj át lazán a sürgető időn.

És ami felszabadul, fordítsd magadra,

gyermekedre, szeretteidre, párodra.

Az ünnep elmúlik, ha nem tökéletes is,

a különbség hidd el, csak minimális.

Gyermeked nem a steril lakástól boldog,

párod sem, ha a társa fáradtan lerogy.

2022. 03. 27.

Egy korai versem, egészen pontosan egy évvel ezelőtti, akkor már teljesen egy hónapja írtam 😁, minden napra volt belőlük egy. 

Egy kicsit leporoltam. Az első időkben túlcicomáztam a verseimet, mindennek is jelzője volt 😁. 

Szuchánszki Aranka: Ne maradj egyedül

Ne zárd magadra magányod kapuját,

magad bünteted, s teljesíti a világ.

Ha nem akarod, bárki hozzád szóljon,

meglesz, csak kívánd, hogy valóra váljon.

Te teremted magad köré a falakat,

Önmagadnak mormolod a szavakat.

Egyedül maradtál, magadra hagytak,

folyton kiabálsz, hogy elhagytak.

Nem hagytak el, te hagytad el magad,

Meg kell találnod, úgy lehetsz önmagad.

hibáidért vállald a felelősséget,

talpra állni így lesz lehetőséged.

Bízz önmagadban, eddig is felálltál,

Bármilyen feladatot megoldottál.

Ne fordulj magadba, emeld fel a lelked,

ha felemelkedsz, eltűnik minden sebed.

Élj a mának, felejtsd a múltat és jövőt,

mindenki ezt mondja, most hidd el a költőt.

Bontsd le falaidat, nyisd ki a kapukat,

Nézz a napfénybe, fürdesse sápadt arcodat.

2021. 03. 15.

Szuchánszki Aranka: Elrontott élet

Volt, mikor fájdalmas volt a mosoly,
és testedben voltál bezárt fogoly.
Tudtad, kínjaidat magadnak okoztad,
életed így teljesen elrontottad.

Hogy fogod ezt most már kibogozni,
sikerült mindent jól összekavarni.
Késő már, eltelt egy egész élet,
létezésed már így ér véget.

De a keménység veled született,
nem hagyhatsz elvesztett ügyet.
Felállsz akkor is, ha beledöglesz,
küzdelem nélkül nem veszíthetsz.

Ha nem próbálod meg, vesztes vagy,
önmagad lesz, aki cserbenhagy.
És utolsó erőddel felálltál,
sírva, fuldokolva, öt percet tornáztál.

Aztán naponta egy-egy perccel többet,
végül letöröltél minden könnyet.
Majdnem lemondtál magadról,
pedig csak fel kellett állni a padlóról.

Az "elrontott" életből jó élet lett,
a felhők mögül napsütés fénylett.
Még nem érted el a végső célod,
de már győztél, végre elmondhatod.

2021. 12. 14.