Lélek-virágszirmok a Szeretet szigetéről

"A szerelem mindig más.

Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben,

egyszer, kétszer vagy tízszer:

az új szerelem mindig ismeretlen."

(P.C.: A Piedra folyó partján ültem és sírtam)

Az a másodperc, amikor igazán szeretünk,

életünk egyetlen valóságos pillanata.

A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat.

Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal.

Mi persze éppen fordítva gondoljuk.

Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül,

kővé dermedt, magányos lélekkel élünk.

Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én,

az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás,

a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése.

És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor.

Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek,

hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!"

- miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja:

"Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!"

Amikor szeretjük egymást: kijózadonunk. Felébredünk.

Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk.

Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket,

és elkezdünk egymásban, egymásért élni.

(Müller Péter)

"Az ember nem mindig tudja egyszerűen kimondani azt,

amit gondol.

A szíve az akadály és a gondolatai.

Ettől vagyunk emberek."

(ismeretlen)

Афоризми Василя Сухомлинського

• Справжня любов народжується тільки в серці, що пережило турботи про долю іншої людини.

• Любов – це насамперед відповідальність, а потім уже насолода, радість.

Idézetek  Szuhomlinszkij Lászlótól

(a volt reformpedagógus, iró, költő tollából)

• Az igaz szeretet annak a szivében születik meg,aki átélte embertársa sorsát a nehézségek között.(átélte nehézségeit az embertársának)
  
• A szeretet- ez legelőször felelősségtudat,  és csak azután élvezet és öröm.

Két egymást szerető ember ezernyi dolgot mond el egymásnak,

úgy,

hogy meg se szólal.

(ismeretlen)