Lélek-virágszirmok a Szeretet szigetéről

Vallás
MOROZOWSKY•  2011. november 16. 13:30

Idézetek a Szeretetről (109)

KI SZERET TÉGED?


Úgy tűnik először erre könnyű felelni. Mond az ember egy nevet,egy leányét,fiúét,apját vagy anyját,gyermekét,testvérét (ha van),ám ha gondolkodik egy kicsit,bizonytalanná válik
a válasz igazában. Valóban: Szeretnek engem ezek az emberek? És a kérdés tövében újabbak
burjánzanak: miért szeretnek? Hogyan szeretnek? És egyáltalán: mi a szeretet?
Nyúl az ember az értelmező szótár után a helyesnek tartott megállapításért: a szeretet
"valaki,vagy valami iránti ragaszkodásban,gyengédségben,önzetlen jó akaratban megnyilatkozó érzelem: öröm a vele való foglalkozásban."
Elégedjünk meg ennyivel - egyenlőre. Ha nem több,már ez is leleplezi,hogy korunknak - életünknek - ez a legnagyobb hiánya! Ilyen alapon is mindenki önmagát szereti a legjobban.
Ezt a tényt tükrözik az ember - alkotta világvallások,alapítóik különböző irányokat mutattak,
sok mindent ígértek - kívántak,de sem Buddha,sem Konfucius vagy Mohamed sem mondta soha magáról,hogy szereti az embert!
Az egész világon egyszer hangzott el egy mondat,késő éjszaka csendjében. Egyetlen embernek mondták,mégis meg kellett hallania az egész világnak és a világ minden emberének,mert azon túl,hogy a világmindenségre (kozmoszra) vonatkozik,érvényes
mindegyikünkre személy szerint: 'MERT ÚGY SZERETTE ISTEN A VILÁGOT,HOGY AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁT ADTA,HOGY AKI HISZ BENNE EL NE VESSZEN,HANEM ÖRÖK ÉLETE LEGYEN!" (János 3,16.)
A világ teremtése helyett,annak létrejöttét tanulja az ember,a nehezen érthető tételeket, ám azokban szó sincs a szeretetről. Hogy is lenne? A "véletlenül" kifejlődött ember kitől várhatná,igényelhetné,hogy szeresse? Éppen őt? Pedig gyermekkorától fogva ez a hiányérzet gyötri és együtt növekszik vele. Azzal foglalkozik,ha nem is nevezi néven (mintha szégyelné kifejezni),fülének jobban tetsző elméleteket hangoztat,izmusokat hoz létre - amelyekben azután csalódik.
Felvetődik azonban a kérdés: KI SZERET TÉGED? Igazán,önzetlenül,véget nem érően,egyéniségedtől függetlenül,halálosan? Van ilyen szeretet a földön?
Halld meg a választ: van! Innen indul és átível az örökkévalóságba!


Isten szeret téged! Hogyan? Úgy,ahogyan csak Ő tud szeretni,mert Ő maga a szeretet! (1 János 4,16.) Szeretetből teremtette a világot,olyannak,hogy élet lehessen rajta (olyan közel a naphoz,hogy melegítse,de olyan távol,hogy el ne égesse: fényt,levegőt,vizet adott - a tengereket megsózta,apállyal,dagállyal szüntelen mozgásban tartja,hogy meg ne poshadjon), ellátta táplálékkal,képességgel a munkára - és szólt is hozzá. Még azután is,hogy az ember nem Őneki engedelmeskedett,hanem szóba állt az Édenkertbe bekúszott kígyóval és azóta mást sem tesz,mint elfut Isten elől. Erről tanúskodik a történelem. Mióta szeret engem az Isten? - Kérdezheted. Megvan a válasz. "...teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva" (Jób 44,2.) és "látták szemeid az én alaktalan testemet" (Zsoltár 139,16.)
- Honnan tudjam én ezt? - vetheti ellen az értelem. Erre a válasz: Isten a Szentírásban örökérvényűen leiratta mindazt,amit tudtunkra akar adni. És ennél többet is tett: egyszülött Fiát emberi alakban (isteni fogantatással,szűzi születéssel) küldte a földre (1 Timóteus 3,16),nemcsak azért,hogy emberi módon,érthetően és hozzánk közelhajlóan elmondja nekünk,hanem azért is,hogy minden egyes ember bűnét Őbenne lássa,helyettünk Őt büntesse meg!
Ezt olvashatod a Bibliában és ha belefogsz (ha nem valami kritikai szemüveget használsz jó előre),megérzed,megérted és elhiszed,hogy ISTEN SZERET TÉGED!
Ha egyedül csak te éltél volna a földön és te vétkeztél volna Ellene,akkor teérted egyedül is elküldte volna a Fiát!
- Honnan tudjam,hogy ez érvényes énrám is? - vetheted ellen. Nos olvasd el az Ő imádságát: "...de nem értük könyörgök csupán,hanem azokért is,akik az ő szavukra hisznek énbennem!" (János 17,20,)
Próbáld ki,ha még nem tetted volna. Merülj bele a Szentírás olvasásába és föl fogod ismerni,hogy Isten szeret téged!
És ezután következik majd,hogy sok mindent megtudsz még,amit tudnod kell és az ismereteken keresztül olyan társakra is találsz,akiket te is szeretni fogsz,akikből feléd sugárzik valami Isten szeretetéből. (talán úgy,ahogyan a fehér kőfalból árad a meleg,amit magába szívott az egésznapi verőfényből és átmelegít téged is,ha odaállsz mellé.)
(Albert Lüscher)

MOROZOWSKY•  2010. április 19. 13:08

Idézetek a Szeretetről (65)

„A szeretet türelmes, jóságos;

a szeretet nem irigykedik,

a szeretet nem kérkedik,

nem fuvalkodik fel.

Nem viselkedik bántóan,

nem keresi a maga hasznát,

nem gerjed haragra,

nem rója fel a rosszat.

Nem örül a hamisságnak,

de együtt örül az igazsággal.

Mindent elfedez,

mindent hisz,

mindent remél,

mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik...”

(Biblia. Pál 1. Levele a Korintusiakhoz 13, 4-8.)

MOROZOWSKY•  2010. március 9. 12:10

Idézetek a Szeretetről (50)

WASS ALBERT

 

- S a zászlós úr hiszen még a győzelemben?
A zászlós úr csodálkozva nézett az emberre.
- Hiszek Istenben - felelte és többet nem mondott.

 

A halálon túl van még egy másik élet.