Szerintem rosszul sikerült verseim.

Szalaypoci•  2020. május 15. 15:59  •  olvasva: 165

Gondoltam azért kiteszem hátha néhány kritika után áttudom írni :) ! 

Döglött kismókus 


Csak ugra bugráltam  fákon ágról ágra ,

ahogy általában. Hirtelen valami szürke sávot láttam.
Gondoltam meglesem. Vajon mi lehet?
Össze vissza pattogtam, hátha találok makkokat. 
Aztán valami hangot hallottam. Valami gurul zörög.
Mi lehet ez talán az ördög?
És hirtelen mozdulatlan lettem.
Csak feküdtem az aszfalton és feltűnt ,hogy mindenem lapos.
(Rájöttem halott vagyok.)
Mit tettem ? Nem figyeltem oda és már nem vagyok más csak egy tetem. 
Mit tegyek itt fekszem.Mit fog szólni a nejem meg a 10 gyerekem,hogy ma nem megyek haza? 
Itt fekszem már 40 perce, 20 autó simított ki engem.
Már kint van az egész belem. Fejem gennyes ,a farkam retkes.  
Büdösebb vagyok mint egy szemetes.
Egy jó hírem van csak ,hogy a bolháim is kipurcantak.
Nem harapnak nem izegnek nem viszkettek.
Jaj Istenem nem kéne most a mennybe lennem és itt hagyni ezt a testem amit 10 perce egy dögbogár eszeget. Látom már jönnek rám a döglegyek. 
Várjunk ezek nem azok.
Ezek angyalok! 
Mondták a testem nyugodtan elhagyhatom.
Nyugodtan menjek fel a mennybe.
Ne szenvedjek. 











Ha értelmetlen dologról akarunk verset írni...


Van egy lecke 

Írjak egy verset.

Téma a csempe.

Nehéz ez nekem. 

Mit írjak arról amin az emberek mennek???

Jobb mint a fapadló amire ha lépsz recseg,

könnyebb feltörölni a a padlót ha nedve,

és hülye ötlet a házba a gyep.

Jé és már kész is a vers.




Lábtörő 

A vizet a padlóra öntsd ki! 

Kezdj szaladgálni és röhögni.

Kend be zsírral a lépcsőt és trappolj rajta.

Ha macskaköves az út görkorival barangolj arra. 

Tedd lábad a vonat sínre, hagy tegyék majd sínbe.



(Ehhez annyit írnék ,hogy vannak nyelvtörők és ez a  vers egy  lábtörő akar lenni...:D :) ... )



Trágárság. 



Csúnya szó obszcén,

nem egy jó cél.

Miért emlegeted anya foglalkozását?

Fogd vissza nyelved gorombaságát!









Holdlemente


Talán nem is ismerik a létezésed,

mikor az égen a víztükrébe vérzel..

Hófehér természeted/külsőd elveresedett.

Kifli formád átváltoztatta a vizet fénylő borrá.

Színed mint az izzó vas azt hinné rólad az ember hogy te vagy a Mars.

Külsőd oly vörös mint ha ég alján csücsülne az ördög,

de nem ,csak egy csillagászati jelenség látható a földről.

Nézzétek meg ti is hajnalban higgyétek el nem fogtok találni szavakat.! 



Elfelejtet gondolatok.

Egész úton az járt a fejemben vajon.....

Húha mi lehetett? Valami homály elfedte...

A gondolatom a fejemből kiesett,

és valahová a tudat alattimba lett eltemetve.

Mi lett volna ha végig gondoltam volna a tervem?

Lehet kiagyaltam volna valami új elméletet?

A gondolataimmal új világokat elképzelhetek,

új dolgokat elérhetek ,magasabb szintre léphetek,

univerzumot teremthetek. Remélem az ötlet melyet elejtettem,

földbe esett és egy magot elvetettem, melyből majd egy szép fa felnevelkedhet.


Ihlet nélkül 

Amikor épp nincs ihlet az olyan mint ha kifogyott volna a filcem.

Egy társaságban nem tudok elsütni egy viccet, az agyam nyelve biceg,

a szemem pityeg,egyszerűen nincs jó rímem.

Nem jut eszembe ötlet, hogy mit tegyek bele bele versembe .

Hangulatom emiatt levertebb, hisz nincs ötlet a fejemben.


Bal  lépés..

Csak bátran lépkedek a réten,

nem félek csak a tájat nézem.

És hopp hirtelen rossz irányba lépek,

valamibe beleléptem,lenézek jaj

ez egy eb régi ebédje,ami már egyszer

végig ment a belében.

Hát ezt benéztem ,azon gondolkodom hová kenjem?

Mitévő legyek? Mit tegyek? Már lábam körül zsonganak a legyek .

Hamár a parkban ez a barna rám ragadt,

förtelmes a szaga, ez a kis barna folt zavar ,de nem baj lekaparom,

a legyeket elzavarom ,és nektek elszavalom.




Kis hazafi vers.

Ezen a helyen születtem,

itt ültettek,

virágom itt rügyezett,

az itteni zenéhez ritmushoz szoktatták fülemet.


Ez az a hely ahol arcom sokszor sírt,

és ez ahol majd nekem ásnak sírt.

Számtalan költő írt,és a nép rengeteg zord időt kibírt.



Albinó páva


gyönyörű szép fehér tolla, 
apró hó pehely a hóban. 
mikor szétnyitja az ember csodálja milyen ritka
Szirma mindegyike apró hópehely, 
mikor tollát szétnyitja olyan mint ha a hóvirág virágozna.   
Emberekből az érzelmeket elindítja.
Békét áraszt ez a génhibás páva. 
A többiben semmi egyedi.
Mindegyiket természetesen kék zöldre verték, 
de ez a páva szívemben öröké szép emlék!
Mert testéből kifogyott  a festék !


Vajon miről szól ?

Az egész életem úgy kezdődött,hogy családomról leszedtek.
Egy nagy kosárba beletettek,
még sok elrabolt gyerekkel.
Kényszerítve serdültünk,
számtalan vegyszerrel.
Egy nagy fekete autóban,
úgy  1 napot voltam.
Sötét volt és nagyon féltem.
Ekkor észre vettem
,hogy már megértem.
Hirtelen felfigyeltem bő fényre. 
Nagydarab tetovált karú csávók,
tettek engem közszemlére. 
Sok   fura szerzet vett körül. 
Hegyesek, kövérek ,édesek és keserűk. 
Hirtelen megmérték hány kiló vagyok.
És egy nagy szőrös kéz szatyorba rakott. 
Sok társammal együtt.
Nagyon féltem ,nem tudtam mi lesz velem.
Nagy volt a tömeg, fárasztóak voltak a többiek.
Egy darabig még a szatyorban feküdtem.
Rettegtem,alig kaptam levegőt!
Hirtelen kivettek és egy fadeszkára tettek.
Éles késsel apró darabokra szeltek.
Össze-vissza hullottak beleim minden hova.
Több társam is így járt, mind fel voltunk darabolva..
Egy nagy fém börtönbe kerültem valami csúszós zsírban hemperegtem.
Végre azt gondoltam ,hogy itt bánatom kiheverhetem.
Nagyon meleg lett hirtelen és izzadni kezdtem.
Szinte eltávozott belőlem az összes test nedvem.
Mikor már éreztem itt a vég.
Mély kerek hullaszállítóba tettek.
És holtestem egy nagy barlangban rekedt.
Egy csúszdán lecsúszott.
Hol savas kádban tüntették el holttestemet. 


A rondalánynak..:D 


Elolvadok mikor nézem csipás szemedet.

Könnybe lábad szemem, mikor 

megérzem dohos leheleted.

Hajadban mászkáló apró kis tetvek.
Gennyes ételmaradékokkal teli nyelved.
Nemes szervem melletted elernyed. 




Szemed mint a békanyálas tó.
Fogad mint a sárga hó.
Szagod mint pöcegödörben rohadó tetemé.
Bőröd mint egy 100 éves denevéré.
Ortopéd vagy ezt én belátom.
Meglátlak és arcod véletlen lehányom.
És fejed  hirtelen levágom és elásom.
Így már nem kell többé látnom.




Szomorúság.

Harmat került a zöld fűre.

Üröm  került a gombostűre.

Lyukas zoknimat a cipő gyűrte. 

Égen csillag fénye vezet messzi űrbe.

Kínszenvedésem eddig tűrtem.


Vonatokról ábrándozom.

Alattuk álmodozom.

Gyomok nőnek síromon. 

Torkom vágom és vigyorgok. 

Ontom vérem és morgok,

kulacsba töltöm, és kortyolom... 


Nem vagyok depis ,de kitaláltam, hogy írok egy gyászos hangvételű verset. 


Itt van a macska ,

ki az egereket falja. 

A cincogást rögtön meg is hallja 

és ahogy meglátja az egeret rögtön el is kapja  fel is falja.

Így telt a macska napja,

ki az egerészésnek a módját megadja. . 

Szép fekete bundájában az ember előtt elhalad, 

és a babonás ember gyorsan elszalad. 

Mert a marha nem tudja
, hogy ez csak egy macska 

ki szalad ha kaját kaphat. 

A  gazdájától ki a rabszolgája 

annak körmével a baját ellátja. 

,mert ez egy kóbor állat

ki az emberektől csak a kaját várja 

felmászik a fára. 

Hogy az ágon egy mókust várjon , 

,hogy aztán a karmával jól bele vágjon. 

És a macska jóízűen bekajáljon ,

és ez a makacs macska falás közben a kutyaugatást nem is hallja.

És hopp egy kutya elkapta,

és a nyakát jól elharapta.









Ez egy önkritika és szerintem még fogok ide felötleni verset :) .....:D 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Szalaypoci2020. május 31. 10:15

@mamuszka37: Köszönöm javítom is...
Sajna sokszor félre gépelek...

Mikijozsa2020. május 29. 16:01

Na itt aztán van mit olvasni kiartó a szorgalom jók na

Törölt tag2020. május 29. 15:54

Törölt hozzászólás.

Mikijozsa2020. május 27. 14:13

nekem tetszettek okos dolgokat írtál

szolgalo2020. május 27. 13:52

Döglött -két t-vel írandó TT = a múltidőjele