énBlogom

Anya!
Tudd meg, én nem akarok felnőni,
Örökre a te "kisnagylányod akarok lenni!
Azt hittem, jó lesz megnőni EKKORÁRA,
Hogy élni, a magam útját járva.
Felnövőben vagyok, nem nagydolog,
Így is tartunk anyáknapot.
Tavaly is, ma is, sőt 100 év múlva is,
Felköszöntelek, s letörlöm a könnyed is.
Elmondok egy verset, melyet magam írtam meg
És egy szép szál virággal megköszönöm meg,
Hogy ilyen szeretettben felneveltél engem.
Most mosolyogva mondom neked,
Édesanyák napján köszöntelek!

Fáj
Ég
Döf
Egyszer eljön és megöl

Létezik
Volt
De elmúlik
Bármi van,merj bízni

Nőnek lenni kiváltság
Nőnek lenni boldogság
Nőnek lenni fájdalom
Nőnek lenni bántalom

De barátnőnek lenni biztonság
Barátnőnek lenni magabiztosság
Barátnődnek lenni mert szeretlek
A párodnak maradni örökre

Feleségnek lenni nagy öröm
Feleségként a szívedbe költözöm
Feleségként melleted leszek
Es férjemként szeretlek míg élek

Sugallat... Milyen furcsa, uralja az életed,tudatod. Csak egy démon,mely a lelkedben növekszik,várva a végső csapásra. Gyűlik,gyűlik az érzés,mely kijönni készül,de erős vagy, megküzdesz vele az utolsó pillanatig... De eljön a nap, mikor a démon kikel magából, villámcsapásként tör a világra. És rájössz... ez mind benned volt. S bár most megkönnyebbültél egy időre,ennek ellenére tudod,ez nem tart örökké,eljön megint a pillanat... egy pillanat amely mindent romba dont.

Hull a könny a szemedből, hull a vér a szívedről
Szemed megdagadt, s szíved meghasadt
Lelked darabokra törött, hited nagyot nyögött
A fájdalom tőre mélyre döfött

Nem moshatja tisztára a könny sem,a bűnben ázott lelked
félelem és a fájdalom, bármi lesz válalod?
Levakarnád magadról az érzést, ami legbelül szed szét
Bűnös lelked könyörög megváltásért