Suttog Rézi blogja

Van egy ország

Van valahol egy ország,
s nem a mesékben él,
ki ott lesz majd polgár,
lelkében gyúl a fény,
nem is kell kérni,
mindenkit elvárnak ott,
a hitetlen is arra tart,
ő is számadásra hivatalos.

Van egy ország valahol,
mit sokan nem hisznek el,
de ha kapujában állnak,
lelkük már ünnepel,
eldobják terhüket,
már nincs gond,félelem,
ott nincsenek háborúk,
csak béke és szeretet.

Igen,lenni kell nem vitás,
lelkünk majd odamegy,
mosollyal várnak azok,
kik előttünk mentek el,
üdvözöl szülő s a volt haragos,
és tündököl ott a fény,
ki csak megfordult arra,
a földön már nem leli helyét.

Van valahol egy ország,
e golyón,keresték már sokan,
arra nincsenek járatok,
csak a lélek szállhat oda,
addig itt még küzdeni kell,
és venni sok sok akadályt,
igaz derűvel arcunkon,
teljesíteni a penitenciát.

2008.10.09. Rézi.

 Anya, ülj le s add a két kezed,
 nézz szemembe,lelkem remeg.
 Köszönni szeretném az életet,
 a könnyet,szót s az éveket,
 álmatlan éjszakát,tépett csendet,
 karodnak melegét s hogy lettem.

 Minek a szó
 elvették ízét,
 lelkem szól
 látod színét?

 Azt köszönöm mit nem is lehet,
 hogy én értem élted az életed.
 Szemünkbe port hint a szél,
 s gyémánt lesz a könny helyén.
 Anya nyugtasd öledbe kezed,
 terhed ezután cipeli gyermeked.
 Rézi.

Fürkésztem bent,kutattam lent
az Angyalt,
lelkem zugában,a félhomályban
és nappal,
belső magányban,utca zajában,
nagy lobbal.

Már nem kerestem,nem éreztem
de tudtam,
megtalál engem,a rengetegben,
mint a múltban,
vigyázza léptem,szól merre lépjek,
s mi van az útban.

Éreztem fényét,lelke nagy békéjét
rám lelt megint,
csillogó szemmel,ujjongó lelkemmel,
én örültem neki,
éteri lénye,a mindenség bölcsessége,
jött segíteni.

Örök lelket kaptam,más néven angyalt,
csak az enyém,
felfogtam végre lényét s ő az enyémét,
én mentem elé,
sok év nélküle telt el,azok kútba estek,
de itt a remény.

Szem nélkül látom,olyan mint a fátyol,
masszív s légies,
érzem énemmel,egész valós lényemmel,
s ő érti ezt,
követ mint az árnyék,bárhol is járnék
Ő velem lesz.

Rézi.

Nem nevetek

Használt rendesen az élet,
szilánkok köröttem szerte széjjel,
faragtak kitartóan, sokat,
ki fát vág,forgács is akad.
Néztem az eget,orra estem,
egy virág volt,már majd feledtem,
földön járni,azt kéne rég,
sokszor csábító fent a kék.

Nevettem,mikor mások sírtak,
könnyezett szemem,amin vidultak,
a koldusnak mindig adtam,
szavammal sem fukarkodtam.
Nehezen tanultam,vérzett is fejem,
de a rövidebb út,nem visz közelebb,
kaptattam is felfelé igen sokat,
volt,többször láttam ugyanazt.

Nem nevetek,mosolygok befelé,
ha vidám vagy,szúrhatja más szemét,
már nem segítek unos untalan,
csak,ha a szónak súlya van.
Talán bölcsebb lettem,sokat estem,
ha valaki lent van,azért felsegítem,
néha világítok,ha kell a fény,
mert van,van mindig remény!

Rézi.

Soha

Én itt leszek,
minden éjen és hajnalon,
látod mint a Szfinx, magam vagyok a nyugalom.
Elnézem neked minden hibád,
de nem mond soha, hogy nem szóltam már.

Ne mond soha,
hogy neked úgysem sikerül,
jobb láb után a bal, a képlet ilyen egyszerű.
Az út, mindenkinek adva van,
a fény sem feltétlen fentről lefelé halad.

Döntöttél megint,
ért már az utadon kudarc,
soha ne mond feladom, : szélmalom szerű a harc.
A kútból nem látod a hegyet,
merj nagyot merni, hát tessék vessél szelet.

Soha ne mond szenvedés az élet,
soha, mert mélységében nem éled.
Soha ne mondj semmi igaztalant,
Soha, mert a szavak megfojtalak.
Soha soha, ne szeress csak félig,
soha ne, mert azt úgyis megérzik.
Soha ne kérdezd, mi a meztelen,
mert az igazság, lehet meztelen.
Soha ne fürkészd, mit lepel takar,
csak egy ember vagy, ki sokat akar.

Ne mond soha,
hogy a középszerű a jó,
a szürke eminenciás az, az a mindenható.
A jéghegy sodortatja magát,
ha kell, az igazságért akár a pástra kiállj.

Ha szemed száraz
s a szerencse rendre kerül,
engedd el lelked, nyüszíts ott mélyen belül.
A szenvtelen arc lehet álca,
soha ne feledd ha alszol, lehull az álarc.

Én mindig itt leszek,
tőlem bármit kérdezz,
de azt soha ne, hogy hányszor kell eszmélned.
Azt se, mi lesz büntetésed,
mert ki súlyokat cipel, lelke azért lehet fényes.

2009.05.12. Rézi