Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Vizsgadíj
Steel• 2015. november 1. 09:36
Pillanatalkonyok, emlékgyertyák,
a holnap előtt gyászolt most,
a sors röpdolgozatán a diák
elbukott...
A szívhalántékon öregedés
lüktet, mosolykendő sem
takar fehér valóságokat,
a bent botra kényszerült
érzelemnyugdíjas,
bár az idő még adja
a feladatokat.
De a felismerésleckék
elfogadásban oldatnak meg,
s a logika kéri a szembenézést.
Ugyan pótvizsgára menni minek?
A tanulság intő jel lehet,
új iskolát a fájdalmakból felnőtt
nem is keres, mert a vizsgadíj mindig
tetemes.
Az ember azonban magáért is
maradjon ember,
bizonyítványt nem hibajavítózó,
ki tudja, így is életérdemes.
Steel2015. november 8. 17:10
Éva, köszönöm, hogy jöttél!
Törölt tag2015. november 2. 10:31
Törölt hozzászólás.
Steel2015. november 1. 17:39
Köszönöm Lányok!
Molnar-Jolan2015. november 1. 11:33
Persze, hogy életérdemes, a vizsgadíjat már bőven megfizette, ha "érzelemnyugdíjas".
Jó lett.
Rozella2015. november 1. 10:35
Rendkívül jó, erős vers! Ezt a leckét komolyan kéne venni, bár a tanulás csak egy lehetőség, és sajnos nem is adatik meg mindenkinek, vagy sokszor elblicceljük, mint a villamosjegyet olykor...
"Az ember azonban magáért is
maradjon ember,
bizonyítványt nem hibajavítózó,
ki tudja, így is életérdemes.