Veszni hagylak

Könny-bábozott szemmel nézlek magamban,

de tekintetednek szobrot láttatok,

nincs hit többé a kimondott szavakban,

kiégésünk tényeit már vállalom.

Avataggá koptak a szűz remények,

holnapod csónakát most elengedem

létkikötőmből, minden szemérem

lehull bánatarcomról, csendkezemben

érintésnyi időt még itt tartalak.

De szívágyamból most már kitakarlak,

belátás-keserűn iszom ajkadat.

Új jelenet készül a színdarabnak,

bár szerelem-balgán most is akarlak, 

a józanság intelmén veszni hagylak.