Ünnep idején

 

Steel•  2012. december 20. 07:05

Elaludt a lángsugárnyi Nap, csendet

dobban a csillagok szíve, szélsóhaj

hallatszik csak fénygyertyás házak felett.

Hattyútollfehér és puha a hózaj,

szinte egy szárnysuhanásnyi szólam

a szaténhangú lobbanások mellett,


amit sok összesimult szempár felgyújt.

Szeretetkapujává lesz a lélek,

a harag hóhérja itt ma le nem sújt,

arcokon mesélnek az otthonszépek.

Családtemplomban mosolymécsek égnek,

az eggyétartozás hite messze fújt


minden pillanatrosszal szült bánatot.

Megannyi érintés örömünnep most,

ily ragyogást az éj még nem láthatott,

fenyődíszként csillog az ezüstgömb-Hold.

Lesepertetik az osztálykülönbségkosz

a világról, ahogy Karácsony ránk hajol.

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. december 20. 20:08

Örülök, hogy ilyen hatása volt. Én köszönöm, hogy olvastál Zsolt. :)

Steel2012. december 20. 20:07

Igen, így Erika...köszönöm. Áldott Ünnepet Neked is!

Szabo_Zsolt2012. december 20. 17:44

Kellemes és nyugtató! Köszönöm!:)

BakosErika2012. december 20. 15:59

Így kellene....
Megérintett a versed, kedves Gyöngyi!
Áldott Ünnepet!

Steel2012. december 20. 15:18

Pilla, aranyos vagy, köszönöm. Bennünk igaz is...sokunkban,
legalábbis én szeretném így hinni. Puszi Neked.

Torpilla31812012. december 20. 14:59

Igen, úgy kellene...
Gyöngyi...komolyan mondom...ma ez számomra a nap verse! Mert igaz(nak kellene lennie)...

Puszim!!!

Steel2012. december 20. 10:36

Skary... :(

skary2012. december 20. 07:45

sajnosnem...