Tél küszöbén

 

Steel•  2013. november 28. 13:28

Még épp eltengődik az ősz, idejét

lassan túlhordja. De már ideszagol

a fagyközel, léghideggel lovagol

felénk, vad ménként prüszköli szét derét.


Bolondos, tarka lombkalapjuk vetik

a fák, már mind avarfogasra teszik.

Nappaltájt is alig araszol a fény,


szilaj lett a ködképződés termete,

az utca magára hagyott remete,

főleg, ha lúdbőrzősen simít az éj.


Fehér illatát zúzmarával szórja

a tél, bebolyhozva ágak csupaszát,

és a hontalannak nyíló kukaszájt,

mikor csókját vacogón marokra lopja.





(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. december 17. 10:55

Köszönlek Zsu :)

Steel2013. december 17. 10:55

Örömömre van, ha az olvasók így érzik, köszönöm
Kata.

Steel2013. december 17. 10:54

Köszönöm itt is Sea. :)

10082013. november 29. 16:27

"Fehér illatát zúzmarával szórja
a tél, bebolyhozva ágak csupaszát,
és a hontalannak nyíló kukaszájt,
mikor csókját vacogón marokra lopja."

Szépséges, megható szonett :)

mystynekatika2013. november 28. 23:03

Élet közeli, élettel teli képekkel
az olvasód is telítődik!
Kata

Törölt tag2013. november 28. 16:08

Törölt hozzászólás.