Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tavaszt vágyom
Steel 2012. március 26. 08:21
Tavaszt vágyom-veled, mikor korai pír
ragyog fel a hajnal dértől gyöngyöző
arcán, és a tél búcsú sorokat ír
az enyhülés szaván. Örülni ködtől ősz
reggelek lassú színbe mosódását,
tüdőig szívni a levegő friss sóhaját,
amíg ajkam égi csókod forróságát.
Tavaszt vágyom-veled, ahol majd rongyhaját
lebbenti milliom felleg, és felettünk
könnyű vitorlaként csak lebeg. Tavaszt vágyom,
-veled, hogy vidám-csiklandósan nevessünk,
ha bőrünkkel játszik a szél, míg fű-lábnyom
rajzolódik utunk nyomán, jelezve, itt
van már, nyitogatja szemét a sarjadás.
Tavaszt vágyom-veled, nézni a tereit
szűkitő fagyot, nyújtózó rügyfakadás
első mozdulatait, amitől élednek
az alvó fák. Tavaszt vágyom-veled, hol a jég
opál takarója alól felébrednek
a földek, bár a hidegtől kicsit bávák még.
Tavaszt vágyom-veled, párát lehelő esten
karod szeretettől meleg fészkébe bújni
a kószáló hűvöstől megborzongó testem.
Csak a tavaszt vágyom, lágy gyertyává gyúlni
-veled, miközben leheletünk összeforr,
és szívverésünk tüze egy hangként dobban.
Tavaszt vágyom, gyönyörködni a csöndbe folyt
világot, - veled, miközben mellénk pottyan
az éj. Ölelés-tornácunkon ülni, amint
a Nap aranya Holdat fest az álmos Égre,
és a gyönge fény csillag-paránnyá alszik,
s tudni, szerelmünk nem csak percnyi élet.
Törölt tag2012. július 8. 12:35
Törölt hozzászólás.
Steel2012. március 31. 19:41
Köszönöm Neked is Anastasie!
Steel2012. március 31. 19:41
Erika kedves, köszönöm, hogy olvastad, és hogy kiemeltél belőle!
BakosErika2012. március 26. 14:25
''Tavaszt vágyom-veled, mikor korai pír
ragyog fel a hajnal dértől gyöngyöző
arcán, és a tél búcsú sorokat ír
az enyhülés szaván.''
Csodaszép vers!
Törölt tag2012. március 26. 13:45
Törölt hozzászólás.