Szívemig rejtelek

Steel•  2016. április 11. 21:54


Máglya-csókoddal lobban a szenvedély,

én szememmel magamba simogatlak,

s józanság-ingedből kibontalak.

Testünk összehangolódott reszketés,

 

tüzemet gyújtod leheletparázzsal,

suttogásunk ölelésbe fonódik,

oldozva az idő gúzsos csomóit.

 Gyöngyözve égek ajkaink nyarában,

 

lélegzeted tenyere Égig emel,

bölcsőddé tárul szívritmusom kelyhe,

a külvilág függönye messze lebben.

 

Egész valóságom bűnünkbe ejtem,

forró megadásomra sóhaj felel,

hozzámolvadásod szívemig rejtem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

szilgyi2016. augusztus 11. 23:39

Gyönyörű!

Kicsikinga2016. április 13. 15:54

Ahogy Te írsz, attól eláll a lélegzet!

Mikijozsa2016. április 13. 11:34

Nagyszerű vers

judit.szego2016. április 13. 10:35

Nagyon szép!

Pera762016. április 13. 08:26

:)

merleg662016. április 12. 22:24

Nagyon tetszett! Gratulálok!

Törölt tag2016. április 12. 21:36

Törölt hozzászólás.

mystynekatika2016. április 12. 21:21

"Égig emelt!"....
Ölellek!Kata

dreaming582016. április 12. 20:11

Hűha...
Nagyon!

Törölt tag2016. április 12. 10:21

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. április 12. 09:13

Törölt hozzászólás.

skary2016. április 12. 07:14

:)

Mikijozsa2016. április 11. 22:16

Így van, felszolgáltad naccerűen