Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szív-emlékezés
Steel 2012. február 15. 12:25
Február van, - már nem veled, hallgatag
lépem a járda-magányt, hűlt helyed
mellettem a szél hiányba kavarja,
és a felejtés jege megreped.
Ködzúzmarás a levegő tenyere,
múlás-hantolt tegnapot csíp szememre,
hogy lássam összetartozásba simult
kezünk, mikor a part kavics-csendes
terén ballagtunk, csók-kakaót ittunk,
- ízed pillangója számon verdes...
Körülöttünk lombnélkül fáztak a fák,
s kopott csónakban üres volt a szák.
Pillantásunk szerelem-tüzét sóvár
leste a tükörré fagyott Duna,
ahogy karjaink az ölelést fonták,
miben forrósodtunk szem-lehunyva.
Fáratag nézem távolság-világunk,
ha fáj is, mélyre bezártan kiáltunk
csupán, hiszen nem időzhet nálad
csak a könnycsepp-morzsoló emlékezés.
Ész-tiltón, mégis közellé vágylak
olykor, mert széttörésünk nem értem én...
S ha így tavaszt álmodnak az ágak,
bennem-létedtől virágzik szív-tájam.