Széttört

Steel•  2012. március 6. 06:57

Csalárd idő, halálként rabolja

a szív szelencéjét, kezében széttört

egészünk...csak nézem darabodat,

mely én-részem volt. Csak nézem a létkört,

hinni is nehéz most, hogy hajdan még

úgy összetartozott, mint tél tájt a jég,

 

 

s a teste alatt ringó víztükör.

Talán így rendelte a körforgás,

nem maradhat egyé olvadt vizünkből

csupán Napban enyésző ködforgács.

Itt a múlás tavasza, lám megrepedt

a burok, és simulásunk elenged.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2012. március 12. 23:08

Törölt hozzászólás.