Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Szellemteremtés
Steel 2017. augusztus 7. 08:14
Szétfújódnak most a porcukorfelhők,
az égalj egy óriás gyertyalángsüveg,
parázspozsgák válnak pipaccsá a mezőn.
Meggy és málnaág a fent, a kékek csüngnek
rajta, Isten tollpiheként rebbenti a percet,
és naplemente-akvarellt akaszt fölém.
Nem is tudom, igazi lélegzetet
vajon érezni-e a legbelsők csöndjén,
van-e sóhaj, mint szél-lebegés, úgy könnyű,
mi az árnyak dohányfüstjén átvezet,
hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé...
Pedig a szív a fény csillagrendszere!
Pitymallatderű miinden mosolyszületés,
egy korty harmatnyár, olyan hűsen tiszta...
De az emberváll egyre mélyebb csüggedés,
és feketét folyik a gondolat-tinta.
A tüdőn mintha kátrány ülne, rákiszap,
nehéz szépként szippantani a hajnalt,
ha magad előtt sem tudod azt, ki vagy,
önnön Poltergeisted kaparja a falat.
church732017. augusztus 8. 09:58
Megvettél kilóra kb. :) Mindig pillázok' nálad, ha olvaslak! :) Köszi -köszi!!
merleg662017. augusztus 7. 22:32
A tüdőn mintha kátrány ülne, rákiszap,
nehéz szépként szippantani a hajnalt,
ha magad előtt sem tudod azt, ki vagy,
önnön Poltergeisted kaparja a falat.
Nagyon tetszett a versed. Szeretettel gratulálok.
MKKlara2017. augusztus 7. 22:22
"hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé..."
megfogott.. legszebb gondolat! :)
BakosErika2017. augusztus 7. 20:36
hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé...
Pedig a szív a fény csillagrendszere!
Bizony!
Nagyon szép vers,
Törölt tag2017. augusztus 7. 18:23
Törölt hozzászólás.
Törölt tag2017. augusztus 7. 12:53
Törölt hozzászólás.
colomanusparvus2017. augusztus 7. 09:54
Olvastam, nehezen tudom lefordítani, pedig szép a magyar nyelv. már bocsánat, a felkészületlenségem zavar.
petruchio2017. augusztus 7. 09:34
a mozgató erő...."az igazság odaát van"
kevelin2017. augusztus 7. 09:01
Pitymalatderű minden mosoly születès
Szép versed örömmel olvastam