Szellemteremtés

Steel•  2017. augusztus 7. 08:14

Szétfújódnak most a porcukorfelhők,
az égalj egy óriás gyertyalángsüveg,
parázspozsgák válnak pipaccsá a mezőn.
Meggy és málnaág a fent, a kékek csüngnek
rajta, Isten tollpiheként rebbenti a percet,
és naplemente-akvarellt akaszt fölém.
Nem is tudom, igazi lélegzetet
vajon érezni-e a legbelsők csöndjén,
van-e sóhaj, mint szél-lebegés, úgy könnyű,
mi az árnyak dohányfüstjén átvezet,


hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé...
Pedig a szív a fény csillagrendszere!
Pitymallatderű miinden mosolyszületés,
egy korty harmatnyár, olyan hűsen tiszta...
De az emberváll egyre mélyebb csüggedés,
és feketét folyik a gondolat-tinta.
A tüdőn mintha kátrány ülne, rákiszap,
nehéz szépként szippantani a hajnalt,
ha magad előtt sem tudod azt, ki vagy,
önnön Poltergeisted kaparja a falat.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

church732017. augusztus 8. 09:58

Megvettél kilóra kb. :) Mindig pillázok' nálad, ha olvaslak! :) Köszi -köszi!!

merleg662017. augusztus 7. 22:32

A tüdőn mintha kátrány ülne, rákiszap,
nehéz szépként szippantani a hajnalt,
ha magad előtt sem tudod azt, ki vagy,
önnön Poltergeisted kaparja a falat.

Nagyon tetszett a versed. Szeretettel gratulálok.

MKKlara2017. augusztus 7. 22:22

"hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé..."

megfogott.. legszebb gondolat! :)

BakosErika2017. augusztus 7. 20:36

hogy gyermekké fejlődjünk a látás mögé...
Pedig a szív a fény csillagrendszere!

Bizony!
Nagyon szép vers,

Törölt tag2017. augusztus 7. 18:23

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2017. augusztus 7. 12:53

Törölt hozzászólás.

colomanusparvus2017. augusztus 7. 09:54

Olvastam, nehezen tudom lefordítani, pedig szép a magyar nyelv. már bocsánat, a felkészületlenségem zavar.

petruchio2017. augusztus 7. 09:34

a mozgató erő...."az igazság odaát van"

kevelin2017. augusztus 7. 09:01

Pitymalatderű minden mosoly születès
Szép versed örömmel olvastam