Reggeli november

 

Steel•  2013. december 17. 09:50

Esőszeplős ablakom opálbőre,

a városi zajlásban avarsírokat

abajgat a szél. Sejtésnyi pírokat

se lobbantott a hajnal, az utcakőre


őszi melankóliával tekintett,

s mint jó gazdasszony, felhőcihákkal

vetette be az eget. Csak legyintett,

mikor az kiszakadt hűvös nyirkával,


és minden bokrot, háztetőt beenyvezett.

Most csupa sárragacs járda és földes,

az óvodai udvar is árva, csöndes,

nem kacagják játékosra gyermekek.


Ahogy levélviseletük vesztik a fák,

mind cemendének látszik lassacskán, pedig

ledérségük mind az őszvégtől kapták.

Még figyelem novembert néhány percig,


sok autó össze-vissza csámborog

mellette. A forgalom így sem caplat,

monoton ütemében pörgőn halad,

míg a fénytisztulás odafent csak ácsorog.



(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. december 18. 11:00

Bea, köszönlek, puszi! :)

Steel2013. december 18. 11:00

Kata, nagy szeretettel köszönöm
megtisztelő, kedves szavaid, és töretlen
figyelmed egyszerű írásaimra.

Steel2013. december 18. 10:59

Kingácska, kedvességed sokszor elakasztja a szavam...
Köszönöm. Lehet, hogy néha túl szépnek látom
a természet hétköznapiságait. :) De jó érzés, ha picit
másoknak is így tudom megmutatni.

beam2013. december 17. 18:57

Szép!

mystynekatika2013. december 17. 16:47

Minden képednek van hangulata,
egy-egy meg- , vagy kitalált hangfestő ige, főnév ,
melléknév illesztése kapcsán...
/esőszeplős , abajgat, felhőcihák, csámborog , caplat,/
Tanulgatlak ...
Szeretettel! kata

Kicsikinga2013. december 17. 12:26

"Ahogy levélviseletük vesztik a fák,

mind cemendének látszik lassacskán"

Megejtő szépséggel nézed, de főleg látod a világot!

Kicsikinga2013. december 17. 12:24

Hozzászólni ehhez mit is tudnék, hiszen elakadt a szavam!