Pasztell tél

 

Steel•  2013. december 17. 09:44

Mint csepp-párás üvegpohárban finom

rozé, pirosát úgy derengi az est,

majd konyakos sötétbe barnul, izzón,

nyirkos sejtelemből árnyékokat nyes.

Zimankócsillogás télaurát fest,

pollenszerűn hull a puha hószirom,

bolyhosodott csipkeként terülve szét,

ezüstös mécsessé lobbantva az éjt.



Fehér gyertyafény lesz a lehelt hajnal,

tűzszíne kópiás kis sugárparázs,

ahogy a zenitre pöttyen a Nappal.

Fagyfullánkkal szúr a szél, morcos darázs,

az utca jégdombora, mint fonott kalács,

hideg szaga a szájra foszlik halkan.

A város korai szeme fakón deres,

s az ablakarcokról csupán a csend les.




(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Molnar-Jolan2013. december 18. 10:58

"ahogy a zenitre pöttyen a Nappal.
Fagyfullánkkal szúr a szél, morcos darázs,"

'A város korai szeme fakón deres,
s az ablakarcokról csupán a csend les"

Szép képeket festesz.

Steel2013. december 18. 10:56

Kata, örülök, ha másnak is látható,
úgy, ahogy én látom a természetet, s ha ad valamit.
Én Köszönöm, hogy olvastad! :)

Steel2013. december 18. 10:54

Az ám Skary :)

Steel2013. december 18. 10:54

Puszillak én is, és köszönöm Zsu :)

mystynekatika2013. december 17. 16:37

Szín, tapintás, hang , fény, íz...
Nem mindennapi érzékkel alkotsz!!
Köszönöm!!
Kata

skary2013. december 17. 13:16

az

10082013. december 17. 12:44

"Fehér gyertyafény lesz a lehelt hajnal,
tűzszíne kópiás kis sugárparázs,
ahogy a zenitre pöttyen a Nappal."

Szépen láttató képek

Gratulálok!
Puszi, Zsu