Pandóra szelence

Csak odalesek, csak belekukkolok,

- egész nap e fogadalmon dolgozok.
Mig a vágyszoba sarkában guggolok,
hiába, enyéim nem nano-robotok.


Kell, hogy lássam, azt az Égnél szebb kéket!
Azt a fénybogárnyi kis szivragyogást!
Bár tudom, elhozza nekem a véget,
- megint...számra szül zavarban-dadogást.


Mégis, muszáj kinyitnod nekem! Igen,
akarom azt a szemhéjzárt ládikát,
kitárulón! Noha mélyében minden
bűnös gondolatom mutatja titkát...


Kell ez a bűvös Pandora szelence,
kell, hogy belenézhessek : a szemedbe.