Ősz, esti fényhullásban

 

Steel•  2013. szeptember 19. 10:50

Szélsustorgás borzolja a lombokat.

Elballag a délután, mint egy fáradt

pillanat, szép parazsasan elbágyad,

és a kalácsként fonódó dombokat

finom fahéjra szórja. Csend bújtatja

ölébe a tájat, mialatt a fák

lángra kapnak, leveleik kis tűzgyertyák,

a Nap búcsúcsókján derengve gyulladnak

fel. A színeknek majd árnyék lesz a zsák,

mikor a sugarak elhalón éjig

illanak, és a légpára hidegen

csillantja opálját. Így lobog szíveken

át az ősz, fényhullástól csillagfényig. 

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2013. szeptember 20. 11:16

Katika :)

Steel2013. szeptember 20. 11:16

Örülök neki Erika :) Köszönöm.

Steel2013. szeptember 20. 11:16

Skary :)

Steel2013. szeptember 20. 11:16

Igen Joli :) Az egymásba hajló dombok,
ahogy összefonódnak, akár a fonott kalács,
és este felé olyan szépen, fahéjasan barnulnak :)

Steel2013. szeptember 20. 11:15

Ölellek viszont Bea :)

mystynekatika2013. szeptember 20. 00:02

Egy''természetes operáció''
színekkel és fényekkel!

BakosErika2013. szeptember 19. 18:36

Szeretem vers! :)
Gratulálok, kedves Gyöngyi!

skary2013. szeptember 19. 14:39

:)

Molnar-Jolan2013. szeptember 19. 12:22

A fahéjas kalács illata is átlengi...a dombokat:)

beam2013. szeptember 19. 11:38

Szép...Ölelésem!