Októberi napnyugtán

Steel•  2015. október 18. 11:43

Mily távolok a nádsusogó éjszakák...

Ma gallyak fagyott ujjbegyén csillan az ősz,

csöndességre tértek a fecske-hangvillák.

A fák kéregruhája csupa zúzmaraszösz,

látom, hogy bezárul az alkonymajális,

sok kis fénylampionját leoltja a Nap,

csillaggyufák lobbanása már-már banális.

Cilinderré nyúlik minden árnyék-kalap,

akár éhes macska, ólálkodik a szél,

párapongyoláját széjjel lebbenti most

az éjnek, ahogy sápadt holdvilág kél,

és a jég marka kocsonyahideget oszt.





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2015. november 5. 21:27

Köszönő, hogy olvastátok, és gondolataitokkal megtiszteltetek!

estvanbalog2015. október 18. 23:21

Szépek a képeid szinte magam előtt látom őket ...nagyon tetszenek...gratula...:)

csillogo2015. október 18. 21:07

"sok kis fénylampionját leoltja a Nap,
csillaggyufák lobbanása már-már banális.
Cilinderré nyúlik minden árnyék-kalap,"
Különleges ez a napnyugtád!

skary2015. október 18. 16:04

steel..te olyan izééé...szépeket írsz :)

Molnar-Jolan2015. október 18. 14:10

"látom, hogy bezárul az alkonymajális,
sok kis fénylampionját leoltja a Nap,
csillaggyufák lobbanása már-már banális....'

"és a jég marka kocsonyahideget oszt."
:)

Törölt tag2015. október 18. 14:07

Törölt hozzászólás.