Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Napnyugvó
Steel• 2013. október 29. 07:34
Akár szétfújdosott pitypangok, szállnak
földig a fények most a csend idején,
s látszanak a jegenyék óriás tujáknak,
árnyukat növesztve, szélnek libegvén.
Sötétbe leng az utolsó, fakó pírslepp,
az est nyakára szépül holdkaláris,
őszt puház pár hűvösen tiszta légcsepp,
majd kitárul ott fent a csillagmajális.
Oly szemkáprázó, ahogy magát rajzolja
a napszakmúlás. Meg-megrezzen az aszalt
lombmaradvány, fel-felzajongja
az emberi lét. Ugyan páramaszat
ül a házak sorablakos üvegmécsén,
mégis, ez az októberi akvarell
egyedin gyönyörű, kis szürkeségét
beleveszti a dzsungeles várospanel.
Steel2013. október 30. 14:54
Köszönöm Erika.
Steel2013. október 30. 14:54
Ahan, Skary :)
Steel2013. október 30. 14:54
Köszönöm Zsu! :)Szép napokat Neked is!
Steel2013. október 30. 14:53
Köszi Bea :)
BakosErika2013. október 29. 15:40
Nagyon szép vers, kedves Gyöngyi!
Szeretettel olvastalak.
skary2013. október 29. 12:39
jah
10082013. október 29. 12:02
bocs az idézőjel lemaradt :)
10082013. október 29. 12:02
az est nyakára szépül holdkaláris,
őszt puház pár hűvösen tiszta légcsepp,
majd kitárul ott fent a csillagmajális.
Varázslatos képek!
Szépséges napot Steel!
Zsu
beam2013. október 29. 11:27
Gyönyörű!
Steel2013. október 29. 09:21
Köszönöm Kata.
Steel2013. október 29. 09:20
Allegra, köszönöm :)
Steel2013. október 29. 09:20
Köszi itt is Pera! öregszem már. :)
mystynekatika2013. október 29. 09:20
Igazán festői és hangulatos
rajzok!
kata
Pera762013. október 29. 09:18
lobegvén - elírás...
Törölt tag2013. október 29. 08:07
Törölt hozzászólás.