Művészeti generációk

Steel•  2012. augusztus 25. 19:16

A gondolat városában baktatok,

előttem nyitva a jelen csarnoka,
szemlélek némán ismeretlen arcokra,
és érzem, belül túl rég hallgatok.

Robogó vonat az idő, tűnt évek,
mint elveszett poggyászok, melyet az úton
ott felejtett a változás, a múlón
igyekvő, szemszögből állított mérce.

Csapodár sármőr ma az ízlés, alvó
századok eszméit ha bálványozza,
így ítél rád: bohócnak jó vagy, bravó!

Az újkort becsmérlőn látványozza,
számára nem több, mint süllyedő hajó,
nemzedéke világát elkárhozza...

-véli ő. Látóterében torzulás
mit a ma generációja saját
nyelvén a művészetnek ad. Lombhullás

- szomorú, ahogy csak zúdítja szavát...
Ennek az egyenesnek nincs fordulás,
ha színed más, te sosem leszel barát.

Minden, mi éned, valóságod része,
szűk nézetének csak a bóvli fészke,
festészet, irodalom, zene vétke.
Piedesztáljának nem lehetsz szépe.

Hogy semmibe vesz, az még megszokható,
csak pocskondiájának lenne mérték!
Zabolázná annak hosszát-széltét!
Mert más vagy, még érték vagy, ez felfogható.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Steel2012. augusztus 27. 13:32

Attila, köszönöm.

Steel2012. augusztus 27. 13:18

Örültem a látogatásodnak Őrni, és a soraidnak is. :) Egy hullámhossz :)

Törölt tag2012. augusztus 26. 11:26

Törölt hozzászólás.

Ernest2012. augusztus 26. 02:43

Kedves Steel!

Valóban nagyon jól megírtad, örömmel olvastalak!
Egyetértek a versed soraival és a hozzászólásban írt véleményeddel is!
Őrni

Steel2012. augusztus 25. 22:30

Meglepett a visszatérésed, de örülök, mert kifejtetted a gondolataid. Az első két sorral teljesen egyet is értek :)

Azzal a különbséggel, engem nem zavar az, hogy valaki ''szakmailag'' is nézi és űzi az írást, sőt nagyra tartom, becsülöm, hogy vannak akik ennyire tényleg elhivatottak.
A ''bajom'' azzal van, hogy azt az oldalt, aki csupán érzésből ír, és nem kíván hivatásos költő lenni, azt teljesen leminősítik, a végletekig, s nem csupán, mint alkotót...sajnos erre is láttam példát.

De mint alkotót sem hiszem, hogy durván pocskondiázni kellene bárkit. Ki dönti el mi a gyengébb alkotás? Itt nem csak a versekre gondolok. Hiszen ahány ember, annyi világ, ízlés...
Megértem a te szemszöged, és igaz, jó, ha őszinték az emberrel, sőt, a hazudozást ki nem állhatom. Sem az álszenteskedést. Azonban létezik egy olyan része is ennek, hogy mindezt emberséggel, és nem mindenáron rá akarjam erőltetni a másikra az akaratom, a meglátásaim.

Hogy mi a valós hiba, mi nem, az is nézőpont kérdése, magáról a művészetről is eltérő vélemények vannak, mit is jelent teljességében, igazán. Az sem eldöntött tény, a rímekbe szedett érzések, gondolatok voltak előbb, vagy a rájuk szabott törvények, szabályok. Mindenről majd az utókor hozza meg a döntést, amibe nem lesz azt hiszem beleszólásunk...és akkor sem lesz egyhangú. Pont a különbözőségek miatt, a más értékképviseletek miatt.

Azt engedd meg kérlek, hogy azzal ne teljesen értsek egyet, mindenki csak a kölcsönösség kedvéért dicsérgeti a másikat. Először is azért, mert jómagam, ha nem tetszik amit olvasok, hallgatok, látok, és nem kötnek belém, vagy nem firtatják a véleményem, nem szólom le senkinek a saját érzéseit, alkotásait. Már csak azért sem, mert úgy hiszem, e részről senki nem vagyok, hogy ezt megtehessem, ahogy írtad is, sem különb, sem több senkinél. Itt azt hiszem egyébként is mind amatőrök vagyunk, ha jól tudom. Én olvasni sem felületesen olvasok, szeretem megérteni, érezni amit olvasok, nem átfutok rajta a gyorsaság kedvéért. Akkor jövök ide, ha időm van, és nem fél óra, öt perc...

Másodjára, szeretném - és így is teszem - feltételezni azokról, akikkel egy közösségben vagyok, hogy nem képmutató emberek. Ha ennél a portálnál tartunk, akkor a figyelő gondolom azzal a céllal jött létre, hogy azokat az alkotókat, akiket szívesen olvasunk, ne szalasszuk el, figyelemmel kísérhessük.

Nem szeretnék semmi vitába bonyolódni, mert elfogadom és megértem a másik oldalt is, csupán a közelmúltban megtapasztalt dolgok kihozták belőlem ezt a verset, ez az én véleményem. Nem több. Nekem nem a jambusoktól, a daktilusoktól, trocheusoktól lesz kizárólag vers egy vers, mert lehet, hogy belőlük van felépítve profi módon, de különben semmi nyomot nem hagy bennem mint olvasóban, még ezekkel együtt is lehet felületes, csúnyán fogalmazva semmit mondó.
És lehet egy vers, vagy nevezzük ezek nélkül a kritériumok nélkül írásnak csupán , szóval lehet ezek nélkül is sokat mondó, tartalmas, értékes, amit még viszünk magunkkal egy ideig. És itt véget ér a válaszom. :)

Azt is köszönöm, hogy így értékelted ezt az írást.

Steel2012. augusztus 25. 22:03

Igen Mamamaci, valóban, nem csak ezen a téren kellene felfogni. Köszönöm, hogy voltál itt.

Törölt tag2012. augusztus 25. 21:56

Törölt hozzászólás.

Mamamaci402012. augusztus 25. 21:46

''Mert más vagy, még érték vagy, ez felfogható.'' nemcsak a művészet terén kellene felfogni ezt. Nagyon jó vers!

Steel2012. augusztus 25. 21:29

Köszönöm Sea. Már egy ideje gyűlt ez bennem...mert mindenkinek maga dolga az, miként vélekedik erről, vagy a mai, újításokkal teli művészetről, vagy a régi dogmákról. De úgy gondolom, már csak az ember-ember iránti tiszteletből sem szabad átesni a ló túloldalára, és becsmérelni, leértékelni sem az alkotót, sem amit alkotott. Mégis sokan ezt teszik. Persze ez mindkét oldalon előfordul. Elég nagy a világ, képviseljen ki-ki más más értékeket, nézeteket, de ne sározza azt, aki nem az övével ért egyet. Talán meg lehet férni egymás mellett...

Törölt tag2012. augusztus 25. 20:33

Törölt hozzászólás.