Most látlak

Steel•  2012. szeptember 13. 19:31

Sarkára állt hát az agresszor, kit eddig

mímelve visszafogtál, most igen, látlak.

Milyen bárgyú volt téged szeretni percig

is...hogy szelíd légy, ne félj többé nem várlak!

Hatalmad van azt hiszed, bezársz magadhoz,

Ceasar kényed alatt majd megtűrés leszek?

Színjáték szerelmet adtál a szavakhoz,

létemről, ha akarod, ha nem, levetlek.

Rád festettem megértések balga vágyát,

érdemtelen hitből néztelek túl szépnek,

de most látlak, látom bensőd igazságát,

magamról minden hozzádkötést letépek.

Tudd, remegni sem fogok haragod alatt,

még nem ismerted fel a nőt, ki veled élt!

Sebeidtől épülnek felejtésfalak,

ez a szív érzést pazarlásra tovább nem vét.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Harsanyi2012. szeptember 18. 09:23

Nagyon szép.

Steel2012. szeptember 18. 09:21

Köszi Skary, ez nagyon igaz! :)

Steel2012. szeptember 18. 09:21

Köszönöm Amy, hogy olvastál.

Steel2012. szeptember 18. 09:21

Falak épültek, bár még nem felejtésre...és ez lehet így rosszabb is a jövőre nézve...ha nem dőlnek le idővel. Köszönöm Mantra, hogy olvastál.

Steel2012. szeptember 18. 09:20

Köszönöm Erika...a kiemelést is...

skary2012. szeptember 14. 05:04

általam vagy mert meg én láttalak...s régen nem vagy mert régen nem láttalak :)

Törölt tag2012. szeptember 13. 19:52

Törölt hozzászólás.

mantra2012. szeptember 13. 19:52

''Sebeidből épülnek felejtésfalak''
szomorú :(

BakosErika2012. szeptember 13. 19:51

Rád festettem megértések balga vágyát,
érdemtelen hitből néztelek túl szépnek,
de most látlak, látom bensőd igazságát,
magamról minden hozzádkötést letépek.

Fájdalmas, de nagyon szép vers!