Morcizó

Steel•  2017. július 9. 19:45


Durcára biggyed ma látom a száj,

csók helyett húzza a hagyjál ivét,
mosolya fecskeként messzibe száll,
nem festi arcomra nyarak szinét.
Vállvonva ül rajta késhegynyi dac,
nem hangzik fel zönge kac-kac.
A közel lépés játszott tilalom,
de Morgó helyére jön már Kuka,
majd Szendévé szeppen a szeretés,
hamusra ég a sós haragbukta,
s lepkévé reppen a könnyed nevetés.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2017. július 10. 05:25

:)

Törölt tag2017. július 9. 20:55

Törölt hozzászólás.

merleg662017. július 9. 20:19

Aki haragszik annak meg kell békülni. Felesleges időpocsékolás! De a versed tetszett. :))

Rozella2017. július 9. 19:59

van ez így...:) játékos, aranyos vers!

dreaming582017. július 9. 19:56

:)